Századok – 2009

KÖZLEMÉNYEK - Urbán Aladár: Az Országos Rendőri Hivatal megszervezése 1848 májusában III/657

mesteri önállósága veszélybe kerül. Végül Gräfl József főbíró vezetésével egy 11 tagú választmányt küldtek ki, hogy az nyilatkozzék: a hatóság az országos rendőri hivatal mellett, vagy ellene foglaljon állást.37

A választmány július 19-ére készítette el terjedelmes jelentését, amely szerint a belügyminiszter rendelete és Perczel június 25-iki értesítése nem sérti sem a törvényt (ti. az 1715:7. tc. értelmében), sem a municipális jogokat (ti. az 1848:23.tc. értelmében), sem az eddigi gyakorlatot. Ez utóbbit úgy értették, hogy a régi kormány önkényesen, titokban, saját embereivel intézkedett anélkül, hogy tetteiről számot adott volna. Most az országos rendőri hivatal nyilvánosan működik, s biztosai és segédei még a legsürgősebb és késedelmet nem szenvedhető ügyekben is jelentést fognak tenni a hatóságoknak. A miniszteri rendelet a (rendőri) választmány felállításával biztosítékot nyújt a visszaélések ellen addig is, amíg a közelgő országgyűlés megalkotja a büntetőtörvénykönyvet. A választmány tehát az országos rendőri hivatal felállításáról szóló miniszteri rendeletet elfogadásra ajánlja azzal, hogy a felmerült aggodalmak eloszlatására a belügyminisztert egy rendelet kibocsájtására kérje, amely a június 13-iki rendelkezés értelmében nyilvánvalóvá teszi az országos és a városi rendőrség közötti demarkációs vonalat. Továbbá, hogy ha az ország elleni vétség miatt valakit a város falai között kellene elfogni, azt az országos rendőrség a városi hatóság által intézze.38

A július 20-iki közgyűlés hosszú vita után nem fogadta el az előterjesztést, ezért új választmányt küldött ki a kérdés megvizsgálására.3

9 Az új választmány tagjai között megtalálhatók a rendőri hivatal felállítását leghangosabban ellenző képviselők. így nem meglepő, hogy a július 27-ére elkészült vélemény ellenezte a hivatal felállítását. Ez a vélemény is az 1848:23. tc.-re, annak 1. és 2. paragrafusaira hivatkozott, amely szerint a városnak, mint független törvényhatóságnak a város lakosai (a törvény biztosította kivételektől eltekintve) rendőri büntető és magánjogi tekintetben alá vannak vetve. A kormány feladata a felügyelés, hogy város eleget tesz-e a törvényes kötelezettségének. Ha igen, a kormánynak nincs joga a beavatkozásra. Ha megsérti a törvényt, úgy az 1792:12.tc. értemében azt kötelessége teljesítésre szólíthatja fel. A vélemény az 1848:5. és 23. tc. részletes elemzése alapján arra a következtetésre jutott, hogy „a rendőri hivataloknak anyagi és közvetlen fenntartása, kezelése, gyakorlása a városi hatóság körébe tartozik, a kormányt a törvény értelmében egyedül csak a felügyelet illetvén". A jelentés következtetése, hogy 37

Pest város lt. Közgyűlési jkvek 1848:9312. Tudósítás: Közlöny 1848. júl. 18. Nagy Gusztáv, a rendőri hivatal titkára júl. 14-én Szemeréhez intézett jelentésében Rottenbiller maliciózus megjegyzését emelte ki, hogy ti. Bécsben megszűnik, itt pedig felállítják a rendőrséget. OL H 15 BM rendőri napi jelentések (a továbbiakban: BM napi jel.) 1848:13. A vitáról Spira: A pestiek 286-287. 38

Pest város lt. Rendőri ir. 1848:128. BM rend. 1848:-1-419. A választmány véleménye következetesen az országos rendőri hivatal megjelölést használja. Érdemes megemlíteni, hogy a rendőri hivatalnak a 35. jegyzeten említett pecsét körirata ellenére a kiadott iratok iktatószámát az ORH betűkkel törték. 39

Pest város lt. Tanácsülési jkvek 1848:10:848. A közgyűlés határozata BM rend. 1848-1-419. Tudósítás: Közlöny 1848. júl. 27. Municipiális jogai védelmében a város júl. 19-én visszautasította a Nemzetőrségi Haditanács egy júl. 17-én kelt, a pesti nemzetőrségre vonatkozó rendeletét. Eszerint sem parancsot, sem rendeletet nem fogad el, „mivel mint polgári törvényhatóság egy véleményező bizottmánynak alárendelve nincsen". Pest város lt. Közigazgatási ir. 1848:42.