Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Urbán Aladár: Az Országos Rendőri Hivatal megszervezése 1848 májusában III/657
jainak az álladalom biztonsága felett őrködni, mindennemű politikai mozgalmakat éber szemekkel kísérni, és mindent elkövetni, hogy a szabadságot, nemzetiséget és az ország integritását sértő készületek és szövetkezések napfényre deríttessenek és a honárulók a törvény eleibe állíttassanak." Az értesítés a korábbiaknak megfelelően leszögezte, hogy a hatósági igazgatási jogokat teljesen tiszteletben tartják, s csak akkor avatkoznak be, ha olyan eset áll elő, amely a hatóság jogkörén tűlterjeszkedik, vagy a késedelem az állam érdekeit veszélyeztetné. Ilyen esetben a rendőrségnek mindenki tartozik engedelmeskedni, beleértve a hatósági tisztviselőket is. A helyszínen állomásozó, vagy őrjáratot folytató nemzetőrséget vagy sorkatonaságot pedig hivatalosan kérik fel az együttműködésre. Ilyen esetben a hivatal tagja az osztályigazgató aláírásával és a hivatal pecsétjével ellátott ,jegyet" (igazolványt) köteles felmutatni.35 A Marczius Tizenötödike június 30-án reagált a tapasztalható ellenkezésre. Arról számolt be, hogy Kacskovics Lajos tanácsnok Kazda Ferencnek, a középponti vasút cseh mérnökének kiutasítása miatt a minisztériumnál „reprezentációt" (itt: szóbeli tiltakozást) tervez.3 6 A tiltakozás lényege, hogy „az országos rendőri osztály a városi rendőrség hatáskörébe belevág", s kérik, hogy a minisztérium tegye meg a szükséges intézkedéseket. A lap, amely helyeselte az új hivatal felállítását, megjegyezte, hogy a rendőri osztály eléggé ügyel a hatáskörökre. így amikor a napokban egy szerb nyilvánosan megtámadott valakit, s az a hivatalhoz fordult, onnan a városkapitányhoz utasították. A kibontakozott vitában a Kossuth Hírlapja július 4-én „Felelős minisztérium és municipium" címmel Fabriczy Sámueltől, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium tanácsosától közölt eszmefuttatást. Bevezetőjében leszögezte, hogy nagy a zűrzavar ebben a kérdésben. Szerinte a felelős minisztérium eszméjével nem fér össze az olyan municipium, amely megtagadja az engedelmességet a kormánynak. De ez nem jelenti azt, hogy a municipiumok a maguk ügyeit a törvény keretei között ne intézzék, s ha a kormány törvénytelenséget követ el, az ellen ne szólaljanak fel. Erre azonban a sajtó nem elég, részben a szerkesztők eltérő véleménye miatt, részben mert nem vonhatják felelősségre a minisztereket, nem úgy, mint a municipiumok küldöttei az országgyűlésen. A szerző hangsúlyozta, hogy a municipiumok az alkotmányos szabadság őrei. „Ok fenntartják a közszellemet, a szabadság szeretetét, mert csak igaz marad az, hogy az ember a szabadságot otthon is élvezni akarja, nemcsak az országgyűlésen." A rendőri hivatal felállításával Pest városa július 13-iki közgyűlésén foglalkozott. Bár nem ez volt az első napirend, Szemere rendeleteinek és Perczel értesítésnek felolvasása után élénk vita kezdődött. A támogató és tiltakozó vélemények során igen élesen fogalmazott Rottenbiller polgármester, aki szerint a rendőri bizottság egy tagja (ti. aki polgár) rendelkezhet vele, így az ő polgár -35 Pest város lt. Rendőri ir. 1848:128. Perczel sk. levele. A hivatal pecsétje egy júl. 10-én kelt iraton: „Országos Rendőri Osztály pecsétje". 36 A rendőri hivatalnak Kazda ügyében a vasúttársaság igazgatójához, Zichy Ferenchez intézett határozatát közli a Kossuth Hírlapja 1848. júl. 4-én. Eszerint Kazda Ferenc főmérnök Prágába utazott a szláv kongresszus idején, onnan cseh iratokkal tért vissza, gúnyolja a magyar intézményeket és a kormányt, üldözi a magyar mérnököket és hivatalnokokat, ezért őt, s a váci hivatalban dolgozó Quis nevű cseh hivatalnokot kiutasítják, s három napon belül el kell hagyniuk az országot.
