Századok – 2009

KÖZLEMÉNYEK - Urbán Aladár: Az Országos Rendőri Hivatal megszervezése 1848 májusában III/657

Ezekben a napokban nem ismétlődtek meg Pesten a céhlegények mozgal­mai. Június 13-án azonban egy katonai üzem, az óbudai Ruházati Bizottmány munkásai tiltakoztak a túlmunka ellen.3 0 Azt, hogy ellenük miként léptek fel, nem tudjuk. Június 21-én azonban Mészáros Lázár azt közölte a belügyminisz­terrel, hogy az ott dolgozó munkások mozgalmától nem kell tartani.3 1 A főváros nyugalmát azonban Perczel Mór ezekben a napokban nem látta biztosítottnak, ezért — Batthyány felhívására — június 23-án azzal a kéréssel fordult Mészá­ros Lázárhoz, hogy az esetleges zavarok meggátlása érdekében másnaptól egy fél ágyúüteget tartson készenlétben az Újépületben, valamint a szükséges kato­nai erőről is gondoskodjon.3 2 Mészáros azonnal felszólította a főhadparancsnok­ságot, hogy a fővárosban merényletet híresztelnek és jósolnak, ezért másnaptól mindaddig, amíg az aggodalmak nem szűnnek meg, egy fél ágyúüteget szerel­tessen fel az Újépületben és tartsa készenlétben, valamint "egy tekintélyes ka­tonai seregnek" a laktanyában való készültségéről még aznap intézkedjék.3 3 A szigorú biztonsági intézkedések oka az iratokból nem derül ki, de azokat más­napra a honvédek eskütételének napjára rendelték el.3 4 Bár a munkanélküli mesterlegények a („munkások félék" [sic!]) közül sokan beállottak a honvédek­hez, nem valószínű, hogy a rendőrség az ő részükről valamiféle zavargásra szá­mított volna. A Budapesti Híradó (amely ekkor Pozsonyban jelent meg) olyan fővárosi hírt közölt, hogy a szentendrei rácok támadásától tartottak. A helyzet komolyságát jelzi, hogy a Radical Lap június 25-én arról írt, hogy Kossuth budai lakását nemzetőrség őrizte, mert olyan hír járta, hogy a budai szerbek macskaze­nét akarnak neki adni. A főváros ellenállása A fővárosi rendőri hivatal megszervezésére a közvélemény fokozatosan re­agált. A Pesti Divatlap június 18-án helyeslőleg nyilatkozott: „A magyar oko­sabb kezd már lenni — írta —, hogysem azt hinné, miként csak ott van szabad­ság, hol nincs policia." A későbbi fejlemények ismeretében ez a nyilatkozat va­lószínűleg az ellenvéleményeknek szólt. A fenntartásokról értesülve Perczel Mór, a belügyminisztérium rendőri osztályának igazgatója, szükségesnek látta, hogy a fővárost tájékoztassa az új hivatal feladatairól. Június 25-én „Országos rendőri értesítés" címen igyekezett bővebben informálni az országos rendőri osztály által Pesten felállított hivatal tevékenységéről. Eszerint ez a hivatal a politikai zavarok, bűnös célzatú és titkos csoportosulások felderítésére és elosz­latására törekszik. „Ataljában — folytatja Perczel — kötelessége a hivatal tag-30 OL H 75 Hadügyminisztérium beadványok 1848:659. Széchenyi István Mészáros Lázárhoz. Jűn. 14-én Széchenyi a kőművesek „kravalljától" tartott. Széchenyi, Napló 1268. 31 OL H 75 Hadügyminisztérium kiadványok (a továbbiakban: HM/k) 1848:567 32 HM beadványok 1848:819. ez a levél közli a hadügyminiszterrel, hogy Pesten a szerviták zárdájában „egy külön hivatalt hozott létre", amelynek feladata a főváros csendjét zavaró események alkalmával az ő elnökletével intézni. A hivatal ekkor már működött, mert a Budapesti Híradó jún. 25-én arról tudósított, hogy a gőzhajó pesti állomásán vizsgálják az útleveleket. 33 HM/k 1848:618. 34 Ezeknek a napoknak az eseményeire ld. Urbán: A nemzetőrség 317-319.

Next

/
Thumbnails
Contents