Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Urbán Aladár: Az Országos Rendőri Hivatal megszervezése 1848 májusában III/657
őri hivatal, s nem lesz sikere a külföldi izgatóknak, akik idegen érdekekben veszélyes mozgalmakat idézzenek elő. így a király birodalmában nem találhat nyugodtabb helyet, mint fővárosunk. Szemere június 15-én értesítette a pénzügyminisztériumot a „Budapesti Miniszteri Rendőrbizottmány" felállításáról és hivatalnokainak, Nagy Gusztáv és Degré Alajos titkároknak, valamint Tavassy Antal „sajtóreferensnek" a kinevezéséről. Egyben jelezte, hogy biztosokra, írnokokra, jegyzőkre, irattárosra is szükség lesz, de ezeknek a kinevezése még nem történt meg.23 Ezen a napon megkapta Nagy Gusztáv és Degré Alajos titkári kinevezését „az Országos Rendőri Osztály budapesti hivatalához."24 A Marczius Tizenötödike már a kinevezés napján örömmel közölte a két radikális kinevezését. Szerzője kijelentette: „Ha van hivatal-osztály, ahová bizodalmat érdemlő férfiak szükségesek, akkor bizonyosan a rendőri osztály." Majd kifejtette, hogy ha itt a hivatalnokok radikálisok, „mindenki biztos lehet hogy például a vélemények szabadsága ellen, titkos utakon merény nem fog elkövettetni". A Radical Lap ugyancsak június 15-én köszöntötte a két titkár kinevezését és közölte: a rendőri osztály Budáról Pestre jön a Szervitákhoz.25 A június 11-iki Károly-laktanyai összecsapásnak volt még egy, utólag furcsának tűnő következménye. Június 12-én ugyanis az olaszok elszállítása után a honvédek megszerezték az olaszok fegyvereit. Az eset hírére Széchenyi azt jegyezte fel naplójában, hogy most van 2000 fegyveres rablónk (a szám a honvéd önkénteseket jelöli) 17.000 iparossal.2 6 A Napló másnapi bejegyzéséből kitűnik, hogy az aznapi minisztertanácson általános volt a félelem „a mozgó gárdáktól", s elszállításukat követelték. A jelek szerint ezen az ülésen döntés született: a két Pesten toborzott honvédzászlóaljat fel kell szerelni és azonnal útnak indítani. Baldacci ezredes, a Nemzetőrségi Haditanács elnöke 14-én részletes levélben közölte Mészáros Lázárral, hogy miként áll a honvédek felszerelése és kiképzése. A tételesen felsorolt hiányosságok után megemlítette, hogy a legénység a minden előkészület nélküli megindítását (vagyis elszállítását a fővárosból) „büntetés gyanánt tekintené, s azt méltánytalannak tartaná."27 Széchenyi naplója szerint a minisztertanács június 16-án ismét foglalkozott a honvédek elszállításának kérdésével. Megállapíthatóan Kossuth is ragaszkodott elszállításukhoz, de döntés nem született.2 8 Az Innsbruckból megérkezett Batthyány megismerve Baldacci meggyőző érveit, június 18-án döntött. Közölte mind Mészárossal, mind Baldaccival, hogy határozata értelmében a két zászlóaljat június 24-én feltétlenül ki kell indítani.2 9 23 OL H 25 Pénzügyminisztérium só- és pénztári osztály 1848-1-5477. OL H 9 Belügyminisztérium elnöki iratok (a továbbiakban: BM ein.) 1848:325. 24 BM ein. 1848:325. 25 Az információ azt jelenti, hogy az új hivatal nem a belügyminisztérium budavári épületében lesz, hanem Pesten, a Szerviták zárdájában rendezi be hivatalát. (Rövidesen itt helyezték el a fővárosi nemzetőrség főparancsnokságát is.) 26 Széchenyi Napló 1267. A hadügyminisztérium jún. 14-én rendelte el a nyomozást az elveszett fegyverek után. BM rend. 1848:59, 60. 27 Batthyány iratai 230-231. Baldacci legalább 8 nap helyben maradást javasolt. 28 Széchenyi Napló 1270. 29 Batthyány iratai 756. (A két zászlóalj útrendjéről már az előző napon megtörtént a döntés.)
