Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Urbán Aladár: Az Országos Rendőri Hivatal megszervezése 1848 májusában III/657
zés nem volt alaptalan. Szemere június 12-én Pest és Buda városához intézett nyomtatott hirdetményének bevezetése így kezdődik: „Tapasztalván, hogy azon szabadsággal, miszerint hazánkban útlevél nélkül is lehet bárkinek tartózkodni, sok külföldiek visszaélnek, és a népnek különféle osztályai s a katonák közt a lázongás, viszálykodás és bujtogatás magvait rosszlelkűleg hintegetik, Budapest városára nézve ezennel rendelem": 1./ Idegenek tartózkodási engedély nélkül egy pillanatig sem tartózkodhatnak a városban. Az engedélyt a városházán adják ki. 2./ Minden háztulajdonos vagy bérlő 24 órán belül köteles írásban bejelenteni a házban lakó, vagy ezt követően beköltözött idegent. Ennek elmulasztását büntetik, s ha a be nem jelentett személy lázítást vagy bármely más büntettet követne el, szállásadóját bűnrészesként fogják megbüntetni. 3./Aki a városházán tartózkodási engedélyt nem kap, s 24 órán belül nem távozik, lecsukják vagy kiutasítják. 4./ A vonat- és hajóállomáson biztosok ellenőrzik az érkezőket, s külföldi útlevél vagy igazolás, vagy a szálláshely megjelölése nélkül az idegeneket nem engedik kiszállni. A magukat igazoltak is kötelesek tartózkodási engedélyt kérni, s enélkül 24 órán túl a városban tartózkodniuk nem szabad. 5./ Ezen rendelkezések betartását, a csendnek és a rendnek megőrzését, a rendkívüli események közepette „a két város polgármestereivel egyetértőleg és összemunkálva" Perczel Mór rendőri osztály főnök vezetésével Hajnik Pál rendőrtanácsos, a két polgármester és a négy pest-budai polgár „miniszteri bizottmányképen" működnek,20 Az idézett, a két városhoz intézett rendelet nyomtatásban jelent meg. Természetesen írásban is továbbították. Szemere június 13-án közölte a két város elöljáróival, hogy a csend és a rend fenntartása a hatóságok feladata, de fontos az az államnak is, így ahhoz az államnak is segítséget kell nyújtania. Ezért került sor arra, hogy a belügyminisztérium rendőri osztálya Pesten „egy állandó hivatalt" állítson fel. A levél megismételte a nyomtatásban közölteket, hogy az új hivatal nem fogja csökkenteni a két város hatóságának sem kötelességét, sem felelősségét, s a rendőrség „rendszerinti kezelése" náluk megmarad. Szemere számolva a hatóságok ellenállásával, ezért nyomatékkal megismételte: „a hivatal, mint az országos kormány közvetlen képviselője, utasítólag, vezérlőleg munkálkodik és csak sürgős és rendkívüli estekben avatkozik be közvetlenül." (kiemelés utólag.) Hozzátette: „Tehát apró-cseprő panaszok és bajok intézésével nem foglalkozok."21 Ezen a napon még sor került egy, a június 11-iki események tanulságát levonó intézkedésre. Mészáros Lázár ugyanis ún. riadólőszert utalt a pesti nemzetőrségnek.2 2 A kormányhoz közelálló Pesti Hírlap június 12-iki dátummal két nap múlva megjelent híradásában reagált az eseményekre, s Szemerével egyetértőleg állapította meg, hogy a városba nagy számmal érkező idegeneket a rendőrség eddig nem ellenőrizte. Most lesz egy központi rend-20 OL 1848/49. évi nyomtatványok. Magyar-német nyelvű. Közlöny 1848. jún. 15. Közli: Mérei Gyula: Munkásmozgalmak 1848-49. 1948. 154. 21 BM rend. 1848:338. Szemere fogalmazványa. A levél befejezésül megismétli a bizottság korábban ismertetett személyi összetételét. Itt azonban már Nagy Gusztáv mellett Degré Alajos is szerepel, mint titkár. A rendelet megjelent a Közlöny 1848. jún. 17-i számában. Közli Fábiánné Kiss Erzsébet: Az országos rendőrség ügye 1848-1849-ben. Levéltári Közlemények, 1974. 196. 22 Pest város lt. Közigazgatási ir. 1848:42.
