Századok – 2009

KÖZLEMÉNYEK - Urbán Aladár: Az Országos Rendőri Hivatal megszervezése 1848 májusában III/657

ténteket közölje a felséggel, nehogy torzítva tájékoztassák és lebeszéljék arról, hogy az országba jöjjön.1 6 Június 12-én Kossuth is informálja Esterházyt. En­nek a levélnek a szövege azonos a Széchenyi által küldött szöveggel, azzal a ki­egészítéssel, hogy Kossuth egy utóiratban azt kérte a külügyminisztertől: sür­gesse a Wasa gyalog- és a Nádor huszárezred hazaküldését, amit őfelsége már hetekkel ezelőtt megígért.1 7 István nádor és a kormány reagálása: az olaszok azonnali elszállítása és a rögtönítélet mellett a címben szereplő rendőri hivatal felállítása is azonnal megtörtént. Szemere Bertalan június 12-én mindenekelőtt rendeletet adott ki, amelyben meghagyta, hogy aznap este Budán és Pesten minden kávéháznak, vendéglőnek, ivónak és szórakozóhelynek 9 órakor be kell zárnia. A rendelet el­lenőrzése a polgármesterek és a nemzetőrség feladata.1 8 Ugyanezen a napon Szemere sajátkezűleg foglalta össze ennek a belügyminisztérium hatáskörében létrehozott testületnek a feladatait, szervezeti felépítését. A címzés nélküli kéz­irat így kezdődik „A miniszteri bizottmány megerősíttetik." A szövegezés azt sejteti, hogy Szemere egy megbeszélés eredményeként összegezte álláspontját a „miniszteri bizottmányról". Tagjai Perczel Mór, Hajnik Pál tanácsos, Rotten­biller pesti, Wallheim budai polgármester, valamint név szerint két-két tekinté­lyes polgár Pestről és Budáról, továbbá Nagy Gusztáv titkár. Az utasítás a to­vábbiakban 4 rendőrbiztost tart szükségesnek, valamint 12 „rendet kedvelő" fiatal­embert a mesterlegények közül. (Ennek későbbi megvalósulásáról nincsenek is­mereteink.) A továbbiakban Szemere leszögezi a közelgő országgyűlésre utalva, hogy a tanácskozások idején az épület körül a rendet „az osztály" tartja fenn. „Különben — folytatódik a tájékoztatás — rendesen a hatóság viszi a rendőrséget, a miniszteri bizottmány rendszerint felügyelőleg, utasítólag, vezérlőleg avatko­zik be, - csak rögtönösebb, nagyobb esetekben közvetlenül". Részletezi a mun­katársak fizetését, majd megjegyzi, hogy további utasításokat szóban fog adni (nyilván Perczelnek). így fejeződik be a tervezett hivatal (a szövegben: minisz­teri rendőri hivatal) működési rendjének összefoglalása: „Ami naponként törté­nik, vagy jelentkezik, rövid sorozatban kapom meg, ha élőszóval nem közöltet­hetnénk velem. Mindent tudnunk kell, ami az álladalmat érdekli, semmit, ami a közrendre és csendre nem vonatkozik. Az előjeleket megismerni nehezebb és kívá­natosabb, mint szert (így) találni a már kiütött bajnak."19 Szemere ismertetett tervezete kísérlet egy politikai rendőrség (államrend­őrség) létrehozására. Ez a tervezet még ezen a napon kiegészült az idegenek el­lenőrzéséről szóló rendelettel. Ez azt bizonyítja, hogy a Stuller Ferenc által Pulszky Ferencnek említett, a Bécsből érkezett barricadeur-ökre tett megjegy-16 Batthyány iratai 717-718. A levél Kossuth fogalmazása. Ld. Kossuth Lajos Összes Művei (KLÖM) XII. S.a.r. Sinkovics István. 1957. 259-260. 17 KLÖM XII. 258-260. Kossuth titkára, Stuller Ferenc jún. 13-án Pulszky Ferenchez, a kül­ügyminisztérium államtitkárához intézett, egyébként a költségvetés kérdéseiről szóló levélben arról tájékoztatott, hogy a napokban „ide érkezett néhány úgy nevezett bécsi barricadeur a népet komo­lyabb demonstrációkra biztatá, de a főváros lakosságánál rokonszenvre nem talált". OL H 6 Külügy­minisztérium elnöki ir. 1848:208. 18 OL 1848/49. évi nyomtatványok. A rendelet nemcsak a tulajdonosokat, de a vendégeket is büntetni rendelte. 19 OL H 15 BM rendőri osztály közösen kezelt iratai, 1848:325. (a továbbiakban: BM rend.)

Next

/
Thumbnails
Contents