Századok – 2009

KÖZLEMÉNYEK - Urbán Aladár: Az Országos Rendőri Hivatal megszervezése 1848 májusában III/657

azonnal Komáromba szállították őket. A fegyvertelen olaszok a nádor vezetésével, nemzetőrök sorfala között vonultak a hajóállomásra, ahol már befűtött gőzösök várták őket.1

2 A döbbenetes eseményre a kormány még aznap reagált. Magyar és német nyelven felhívást bocsájtott ki a főváros lakosságához, amelynek bevezetésében a délvidéki szerb felkelés veszélyére figyelmeztetett. A kialakult helyzetben egységre szólított fel, s azt hangsúlyozta, hogy egy „kitörés" meggátolhatja, hogy a király az országba jöjjön. Bejelentette a tegnapi „borzasztó események" részeseinek megbüntetését, s dicsérte a nemzetőrség szerepét a rend helyreállításában, valamint a sorkatonaság „férfias higgadtságát". A történtek minősítése: „A tegnap éji szerencsétlenségnek politikai jelleme nincs." Egy közönséges veszekedés vezetett a véres összeütközéshez. A „személyes érdekek" (ti a céhlegények követeléseinek) félretételét kérte, mert a haza van veszélyben. Bejelentette, hogy az osztályokat egymás ellen lázítók és a nemzet ellen bujtogatok ellen rögtönítélő bíróságot állítanak fel.13

A nádor Szemere ellenjegyzésével aznap, június 12-én kibocsájtotta Pest városához az azonnal kihirdetendő és életbe léptetendő rögtönítélő bíróságot az ismert rendszabályok mellett „az ország békéjének s a törvényes csendnek erőszakos kitörésekkel kísért lázadás, lázítás, lázadásra bujtogatás, s ennek következtébeni gyilkosságok, rablások és bujtogatások által(i) megháborítása esetére, sőt az e részben megkísértett, de közbejött törvényes erő által a végrehajtásban megakadályozott merényekre is világosan kiterjesztetik."14

A rendelet közvetlenül a június 11-iki eseményekre reagált, de kétségtelenül figyelmeztetés volt a főváros munkásainak is. István nádor még ezen a napon jelentette a császárnak a történteket. A részletes és közléseiben megbízható beszámoló természetesen hangsúlyozta a főherceg saját szerepét, amivel elérte, hogy az olaszok letették a fegyvert, s hogy ő kísérte gyalog a négy századot a hajóállomáshoz, hogy megvédje őket „a méltánytalanságokkal szemben". A levél kiemelte, hogy az eseményekben nem volt politikai tendencia. Egyben reményét fejezte ki, hogy a történtek nem zavarják meg a tervet, hogy a felség személyesen nyissa meg az országgyűlést.15

Széchenyi ugyanezen a napon, mint a miniszterelnök helyettese, az egész minisztérium nevében Esterházy Pál külügyminiszternek számolt be. A levél az olaszok és a honvédek összecsapását csapszéki összekoccanásra vezette vissza, ahonnan „a verekedés a kaszárnyába vonult". O is hangsúlyozta, hogy az egész éjjel tartott forrongás, a véres összeütközés lezajlott anélkül, hogy „politikai színt öltött volna magára". A részletekről azért informálja Esterházyt, hogy az a tör-12

A részletekre Urban Aladár: Honvédtoborzás Pest-Budán 1848-ban. (Tanulmányok Budapest Múltjából XV) 1963. 416-419. ill. A véres Pünkösdvasárnap Pesten. In: A nagy év sodrában. 1981. 262-265. (A vizsgálat megállapította, hogy a véres incidens előzménye egy tolvajlás miatt kitört verekedés volt.) A jún. 11-12-ik eseményekre Széchenyi Napló 1265-1267. A Pesti Hírlapnak jún. 14-iki számában az eseményekről szóló tudósítását közli Pap Dénes: Okmánytár Magyarország függetlenségi harczának történetéhez 1848-1849. (a továbbiakban: Pap: Okmánytár) 1868. I. 201-204. 13

OL R 32 1848/49. évi nyomtatványok. 1848 jún. 12. A Pest városának megküldött példány: Pest város lt. Rendőri ir. 1848:98. A felhívást mind a hét, a fővárosban tartózkodó miniszter aláírta. (Batthyány ekkor indult haza Innsbruckból.) Közli Pap: Okmánytár I. 199-201. 14

OL 1848/49. évi nyomtatványok. Pap: Okmánytár I. 198-199. Közlöny 1848, jún. 16. 15

Batthyány iratai 718-721.