Századok – 2009

KÖZLEMÉNYEK - Molnár András: A „Fontolva haladó" Császár Ferenc. Egy konzervatív publicista a politika sodrában (1840-1847) III/637

Császár Ferenc akadémiai emlékbeszédéből kitűnik, hogy értékrendje és politikai hitvallása gyakorlatilag megegyezett Dessewffy Auréléval. Közös cél­juk volt a magyar nyelv használatának kiterjesztése, a műveltség nemzeti ka­rakterének erősítése, színvonalának emelése, és a mindezeken nyugvó nemzeti érdekegyesítés. Császár konzervatív világnézetének alapeleme volt ugyanakkor az uralkodóhoz és a kormányhoz való feltétlen hűség (a lojális hazafiság), vala­mint a törvényes renddel párosuló alkotmányos szabadság tisztelete is.3 0 Az akadémiai emlékbeszéd tetszést arathatott az újkonzervatívok között, mert Dessewffy Aurél hívei egy évvel később Császár Ferencet bízták meg, hogy szerkesszen emlékalbumot fiatalon elhunyt barátjuk tiszteletére. Császár 1843. december 29-i levelében felkérte Schedel (Toldy) Ferencet, az akadémia titká­rát is, aki az 1842. november 27-ei akadémiai ülésen — a titkosrendőrség jel­lemzése szerint — szintén „igen erőteljes beszédben emelte ki" Dessewffy Au­rélnak „a haza körüli érdemeit"3 1 , hogy írjon az albumba a grófról, és adja hoz­zá a nevét. Nem tudjuk, Schedel válaszolt-e a megadott határidőre (1844. janu­ár 30-ig), az viszont ismeretes, hogy Császár nem tudta összehozni a tervezett albumot.3 2 Dessewffy halála után változás történt a Világ szerkesztőségében. Egyik politikai ellenfelük, a liberális Pulszky Ferenc írta visszaemlékezésében: And­rássy József és „Császár Ferenc vették át a lap szerkesztését; csakhogy ez bá­gyadt volt, nem többé a régi...".3 3 Az átmenetileg szellemi vezér nélkül maradt konzervatív lap szerkesztői 1843 elején az addig a „Jelenkor" című lapban pub­likáló Széchenyi István grófot kívánták megnyerni ügyüknek. Császár, aki ko­rábban rosszallta Széchenyi 1842. november 27-i akadémiai beszédét,3 4 azután pedig szemére vetette a grófnak, hogy „kár volt a Kelet népét írni",3 5 1843 janu­árjától május végéig többször találkozott, vacsorázott vagy kártyázott együtt Széchenyivel. 1843. február 14-én jegyezte fel Széchenyi a naplójában, hogy Császár nagyon sokat beszélt vele a Világgal való egyesülésről, két nappal ké­sőbb, február 16-án pedig azt vetette papírra, hogy Császárral egészen, And­rássyval pedig félig megegyezett a Világ ügyében.3 6 Széchenyi álláspontja még április első napjaiban is az volt, hogy Dessewffy Aurél gróf testvérével, Emillel, valamint Andrássy Józseffel és Császár Ferenccel szövetkezve ad ki újságot,37 májusra azonban mégis meggondolta a dolgot, és maradt a Jelenkornál. Széche­hozzájárult ahhoz, hogy a kormány véget vetett az ellenzék megfélemlítésére irányuló politikai pe­reknek, és Magyarországon a korábbinál szabadabbá vált a közélet légköre.) 30 Pulszky Ferenc hasonlóképpen jellemezte az egész újkonzervatív tábort: „A rend, a tekintély tisztelete s a törvényesség, ez lett a jelszavuk". Vö. Pulszky Ferenc: Gróf Dessewffy Aurél és társai. In: Budapesti Szemle 4. köt. (7. sz.) Bp., 1874. 50. 31 Pajkossy Gábor 2002. 194-195. 32 MTAK Kt. M. Ir. Lev. 4-r. 61/e. 33 Pulszky Ferenc: Eletem és korom. 2. kiad. Bp., 1884. (a továbbiakban: Pulszky Ferenc 1884.) 1. köt. 150. Egyik zalai életrajzírója szintén megemlítette, hogy Császár „...gróf Dessewffy Aurél el­hunyta után — néhány magával — a »Világ«-ról is gondoskodott." Vö. Farkass Károly 1. 34 Pulszky Ferenc 1884. 1. köt. 151. 35 Viszota Gyula I. 765. Széchenyi feljegyzése, 1843. január-február. 36 SZIN 5. köt. 673-676., 678-679., vö. Viszota Gyula I. CXLVII. 37 SZIN 5. köt. 699., vö. Viszota Gyula I. CLVL, 808.

Next

/
Thumbnails
Contents