Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Honvári János: Pénzügyi és vagyonjogi tárgyalások és egyezmények Magyarország és az Egyesült Államok között, 1945-1978 I/37
Ennek az lett a következménye, hogy a II. ötéves tervben vészesen nőni kezdett Magyarország adósságállománya, amely ugyan 1964 végén meg sem közelítette a gazdasági világválság idején tapasztalt mértéket, viszont a hitelek lejárat szerinti összetétele sokkal kedvezőtlenebb, mint az 1930-as években. Akkor ugyanis a tartozások nagyobbik része hosszú lejáratú volt, ezzel szemben 1964 végén a tőkés fizetési kötelezettség 76%-a egy éven belül, több mint fele 3 hónapon belül esedékessé váló tartozásból állt.116 A hatalom az 1960-as évek közepén — azon túl, hogy szigorú restrikciós intézkedésekkel visszafogta a beruházást és a fogyasztást, valamint szovjet beleegyezéssel prolongált esedékessé váló hiteleket — egyre inkább rákényszerült arra, hogy középlejáratú kölcsönök igénybevételével vásároljon beruházási javakat a tőkés piacokról. A közép- és hosszú lejáratú hitelek felvételével javították a magyar adósság lejárat szerinti összetételét, ugyanis az egy éven túl esedékes konvertibilis devizatartozás aránya az 1960. évi 13%-ról 1965-re 23%-ra emelkedett.11 7 Tőkés vállalatoktól vásárolt licencekkel akarták emelni a magyar termékek műszaki színvonalát és nemzetközi versenyképességét, hogy ezzel is elősegítsék a magyar termékek nyugati piacokon való elhelyezését.11 8 Az Egyesült Államok pénzpiaca, mint a magyar beruházási javak finanszírozásának új hitelforrása a II. és III. ötéves terv során merült fel, ahol addig Magyarország a gabona- és kisebb mértékben a gyapotvásárláshoz adott rövid lejáratú árukölcsönnel voltjelen.119 A Pénzügyminisztérium azt az álláspontot képviselte, hogy az egyre szűkülő európai pénzpiac mellett szükségünk van az amerikaira is, ahol „sokkal olcsóbban tudunk dollárhoz jutni". Magyarország mindaddig, amíg a tőkés országok többségével nem rendezte vitás pénzügyeit, kötvénykibocsátással sem próbálkozhatott a nemzetközi pénzpiacon.12 0 Amikor az 1960-as évek közepén ismét felvetődött a nemzetközi pénzügyi intézményekhez, az IMF-hez és a Világbankhoz való csatlakozás ötlete, mindenki előtt világos volt, hogy a belépés ügyében a vezető tőkés nagyhatalmakat nem lehetett megkerülni, mivel az USA egymaga a kvóta 25,01 és a szavazatok 22,29%-ával rendelkezett és így az új tagok felvételénél lényegében vétójogot gyakorolhatott. A négy tőkés nagyhatalom (az USA, Anglia, az NSZK és Franciaország) az 1960-as évek közepén együtt a kvóta 47,5%-át, a szavazatoknak 42,5%-át birtokolta. A Világbank elvárta az új belépőktől, hogy tegyenek arra vonatkozó nyilatkozatot, miszerint készek a többi tagországgal fennálló vitás vagyonjogi és pénzügyi problémáik rendezésére.12 1 Az amerikai fél kezdeményezésére — ezúttal Budapesten — 1967, április 17 és 28 között került sor a vagyonjogi tárgyalások újabb fordulójára, ahol az USA háborús károk és az államosított amerikai vagyon címén 53 millió dollár igényt jelen-116 Magyarország külföldi adóssága 1931 végén 8%-kal meghaladta az éves nemzeti jövedelmet, ezzel szemben 1964 végén annak 34%-át tette ki. (MOL XIX-A-16-f. 50. doboz.) 117 MOL M-KS 288. f. 5/380. őe. 118 MOL M-KS 288. f. 5/574. őe. 119 Lásd Honvári János (2005 a) 82-102. 120 Az MNB a szocialista országok jegybankjai közül 1971-ben elsőként bocsátott ki 25 millió dollár névértékű, 10 éves lejáratú kötvényt a tőkés pénzpiacon. (MOL M-KS 288. f. 5/555. őe.) 121 MOL M-KS 288. f. 5/420. őe. A Politikai Bizottság 1967. március 21-i ülésének jegyzőkönyve. A Gazdaságpolitikai Bizottság előterjesztése a Politikai Bizottságnak a Nemzetközi Monetáris Alappal (IMF) és a Világbankkal (IBRD) való kapcsolat felvételéről.
