Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Honvári János: Pénzügyi és vagyonjogi tárgyalások és egyezmények Magyarország és az Egyesült Államok között, 1945-1978 I/37
számára néhány nyugat- és kelet-magyarországi megyékre ismét mozgáskorlátozást vezettek be.11 3 1966. február 11-én State Department kelet-európai osztályának vezetője a tárgyalások folytatását javasolta, amelyet a magyar fél a néhány hónappal korábban született politikai felhatalmazás alapján elfogadott.11 4 Az amerikaiak viszontválaszából kiderült, hogy a tárgyalásokat a korábbi formában és témákról ezúttal Washingtonban kívánják folytatni. Bár a gazdasági kapcsolatok terén történt némi előrelépés, az egyre eszkalálódó vietnami háború miatt a Külügyminisztérium azt javasolta, hogy a tárgyalások folytatását magyar részről ne szorgalmazzák, de az elől ne is térjenek ki. A pénzügyi és vagyonjogi egyezmény aláírását pedig lényegében irreális előfeltételekhez (legnagyobb kedvezmény, pamuttextil termékek bevitelét korlátozó előírások megszüntetése, kedvező feltételű áruhitelek nyújtása) kötötte. A Politikai Bizottsági ülés vitájában Nyers Rezső a vagyonjogi kérdések rendezését szorgalmazta, mivel ez szerinte elsősorban magyar érdek, mert végre rendes kerékvágásba terelné a gazdasági kapcsolatokat. „A vagyonjogi kérdésekkel úgy vagyunk — érvelt a gazdaságpolitikáért felelős KB titkár —, hogy egyszer úgyis fizetni kell. Ha húzzuk a tárgyalásokat, azzal semmiképpen nem nyerünk, ha fizetni kell, akkor fizetni kell, de kérdés, hogy mennyit fizetünk." A Politikai Bizottság a külügyminisztériumi előterjesztéstől némileg eltérően úgy határozott, hogy nem egyszerűen taktikai okokból kell elfogadni a tárgyalások folytatására vonatkozó amerikai javaslatot, hanem megegyezésre kell törekedni.11 5 A pénzügyi tárgyalások harmadik szakaszára 1966 nyarán Washingtonban került sor, amelyen az álláspontok alig közeledtek és a megegyezésnek még a kontúrjai sem látszottak. A magyar tárgyalási hajlandóságban nagy szerepet játszott az, hogy a hazai gazdaság külső és belső egyensúlyi helyzete az 1960-as évtized első felében megbomlott, a tartós egyensúlytalanság a passzív nemzetközi fizetési mérlegben és az adósságállomány gyorsuló ütemű növekedésében kulminált. Az 1959-ben KGST-szinten elhatározott, de minden alapot nélkülöző gyorsítás, illetve a Magyarországon az ekkor induló és 196l-re befejeződő mezőgazdasági átszervezés, illetve a több mint egy évtizedig fellépő rendszeres és jelentős mezőgazdasági impoi^t miatt az 1960-as évek első felében majdnem minden évben több jövedelmet használtak fel, mint amennyit megtermeltek. A termelést meghaladó többletjövedelem-felhasználást exporttal nem ellentételezett behozatalból fedezték. (MOL M-KS 288. f. 5/365. őe.) Az erre vonatkozó előterjesztéseket, a PB ülés vitáját és határozatát közli: Borhi László (2002) 454-458 és 461-470. 113 Az amerikai diplomaták Győr-Sopron, Vas, Zala, Nógrád és Szabolcs-Szatmár megyékre vonatkozó újabb mozgáskorlátozásáról 1965 őszén döntöttek, az intézkedést december 10-én léptették hatályba. A diplomaták az l-es és 4-es utat ki- és belépéshez igénybe vehették, de azokról nem térhettek le, további a szovjet katonák fontos bázisául szolgáló két városon, Székesfehérváron és Veszprémen megállás nélkül hajthattak keresztül. (MOL M-KS 288. f. 5/374 és 5/380. őe. A Politikai Bizottság 1965. szeptember 14-i ülésére e tárgyban készített előterjesztést közli; Borhi László [2002] 488-492.) 114 MOL M-KS 288. f. 5/388. őe. 115 MOL M-KS 288. f. 5/393. őe. Jegyzőkönyv a PB 1966. április 26-án tartott üléséről. A Külügyminisztérium 1966. április 19-i előterjesztése a PB-nek a magyar-amerikai kapcsolatokról. Közli: Borhi László (2002) 558-570.
