Századok – 2009

TANULMÁNYOK - Honvári János: Pénzügyi és vagyonjogi tárgyalások és egyezmények Magyarország és az Egyesült Államok között, 1945-1978 I/37

zódott a két fél pénzügyi követelésének nagysága. Az Egyesült Államok 111 millió dolláros követelésével szemben a magyarok (restitúciós igényekkel együtt) 53 millió dollárt állítottak szembe. A Pénzügyminisztérium úgy vélte, hogy ha sikerül az USA-ba irányuló magyar áruk számára a legnagyobb kedvezményt megszerezni, akkor a vagyonjogi kötelezettség összegét a kereskedelmi többlet­bevétel nagyjából fedezni fogja, de pénzügyileg elviselhetetlen terhet másfajta megoldás sem jelentene.10 7 Az USA vietnami agressziójának következtében azon­ban a magyar-amerikai viszony kifejezetten ellenségessé vált és a vagyonjogi tárgyalások — amelyeknek a második szakaszára 1965. júliusában még sor ke­rült — 1965 nyarán megszakadtak, az utolsó megbeszélést július 31-én tartot­ták.10 8 A több mint egy évig folyó tárgyalásokon az álláspontok alig közeledtek egymáshoz. Az amerikaiak számára a népszövetségi kölcsön elvi kérdésnek szá­mított, az ezzel kapcsolatos követelésből nem akartak engedni. Magyar részről elismerték az amerikai igények jogosságát, de erősen vitatták annak nagyság­rendjét illetve elfogadhatatlannak tartották a magyar restitúciós igények teljes elutasítását. Viszont mindkét fél hajlott arra, hogy a rendkívül bonyolult prob­lémának számító kötvényadósságok rendezését válasszák le az egyéb kártalaní­tási ügyekről és rendezését halasszák későbbre.10 9 Az egyre inkább eszkalálódó vietnami háború miatt idehaza szélsőséges javaslatok születtek Amerika „megbüntetésének" szándékával. Az MSZMP ap­parátusa — a Külügyminisztériummal egyetértve — azt javasolta a Politikai Bizottságnak, hogy a szónok az 1965. évi Budapesti Nemzetközi Vásárt meg­nyitó ünnepi beszédében ítélje el az USA-t Vietnam bombázása miatt és az ott megjelenő párt- és állami vezetők demonstratív célzattal ne látogassák meg az amerikai pavilont. (Az USA először vett részt a BNV-n.)11 0 Kodály Zoltánt napi­renden lévő Amerikai körútjáról, magyar tudósokat a már elnyert Ford ösztön­díj elfogadásáról akarták lebeszélni. Tervbe vették, hogy idő előtt hazarendelik a kint lévő magyar ösztöndíjasokat és leállítják az újabb amerikai filmek vásár­lását stb.11 1 A Politikai Bizottság ezeket a túlzó javaslatokat végül elvetette és úgy döntött, hogy folytatni kell a vagyonjogi megállapodásról szóló tárgyaláso­kat.11 2 Mindenesetre figyelmeztetésképpen 1965 végén az amerikai diplomaták 107 MOL M-KS 288. f. 5/487. őe. Jegyzőkönyv a Politikai Bizottság 1969. április 9-én tartott üléséről. A Külügyminisztérium 1969. március 28-i előterjesztése a Politikai Bizottságnak a Ma­gyar Népköztársaság és az USA államközi kapcsolatairól. 108 1 965. július elején a kulturális kapcsolatok kérdéséről is tartottak egy rövid megbeszélést. 109 MOL XIX- J-l-j KÜM USA TÜK 12. doboz. A Külügyminisztérium V osztályának feljegyzé­se a magyar-amerikai pénzügyi tárgyalásokról, 1965. augusztus 3. Közli: Borhi László (2002) 471-473. 110 A Politikai Bizottság elé kerülő javaslatban az szerepelt, hogy az amerikai kiállítást legfel­jebb miniszterhelyettesi szinten látogassák meg. (MOL M-KS 288. f. 5/365. őe. Jegyzőkönyv a Poli­tikai Bizottság 1965. május 11-én tartott üléséről. A KB Külügyi Osztályának 1965. május 6-i elő­terjesztése a PB-hez.) 111 A Ford Alapítvánnyal 1963-ban kötött egyezmény értelmében évente 25-30 magyar ösztön­díjas tanulhatott, kutathatott az USA-ban, akiknek a tanulmányait az alapítvány mintegy fél mil­lió dollárral támogatta. (MOL M-KS 288. f. 5/378. őe.) 112 A Politikai Bizottság ülésén Kádár János a gordiuszi csomót azzal vágta át, hogy kijelentet­te: egyszerre van békés egymás mellett élés és imperializmus elleni harc. „Egy időben kell az USA-t politikailag támadni azért, amiért ez szükséges, ugyanakkor a tárgyalásokat folytatni kell."

Next

/
Thumbnails
Contents