Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Honvári János: Pénzügyi és vagyonjogi tárgyalások és egyezmények Magyarország és az Egyesült Államok között, 1945-1978 I/37
és rövid lejáratú magyar hiteltartozások összegét 72,5 millió dollárra, a hadikölcsönt kereken 16 millió dollárra, a háború után államosított amerikai vagyonért fizetendő magyar kártérítés nagyságát 750 ezer dollárra, az amerikai vagyonban bekövetkezett háborús károkat pedig több mint 1 milliárd Ft-ra becsülte.9 0 Ezzel szemben mindössze 6 millió dollár Amerikában lefoglalt magyar követelés és a részünkről is gyakorlatilag behajthatatlannak ítélt 100 millió dolláros nagyságrendre becsült elhurcolt vagyon állt.9 1 Ezért a Külügyminisztériumban legtöbben (maga a külügyminiszter, Boldoczki János is) azt az álláspontot képviselték, hogy a két ország egymással szemben fennálló tartozásának számunkra előnytelen diszparitása miatt ne sürgessük a pénzügyi kérdések tárgyalását.9 2 Azzal természetesen a külügyminiszter is tisztában volt, hogy a tartozások rendezését az amerikaiak a megegyezés fontos előfeltételének tekintik. Boldoczki azt javasolta, hogy előbb kössenek olyan kereskedelmi megállapodást, amely enyhíti az amerikai piacon a magyar termékeket sújtó diszkriminációt és csak azt követően lehet szó a pénzügyi követelések rendezéséről, ha az oda irányuló exportunk és dollárbevételünk jelentősen nő. A realistábban gondolkodók elképzelhetetlennek tartották, hogy az USA a pénzügyi kérdések rendezése előtt kössön Magyarország számára kedvező kereskedelmi megállapodást. A vita azon folyt, hogy Magyarország kezdeményezze-e a kapcsolatok javítását, tegyen-e esetleg gesztusokat vagy sem, mert az esetleges engedményekből az USA az erőpolitika eredményességére fog következtetni. Zádor Tibor washingtoni ügyvivő a román elintézéshez hasonló megoldást szorgalmazott, vagyis Magyarország tegyen javaslatot a két ország kapcsolatának generális rendezésére, amelynek természetesen része lenne a kereskedelmi és pénzügyi megállapodás is. Sik Endre külügyminiszter-helyettes az átfogó tárgyalások helyett az apró lépések taktikáját szorgalmazta. A vitában résztvevők közül Helmeczi László a Külügyminisztérium amerikai politikai referense szorgalmazta leginkább a magyar-amerikai kapcsolatok javítását.9 3 A XX. kongresszus utáni új idők szellemét jelezte, hogy volt bátorsága kimondani az igazságot: Magyarország kis ország, vagyis „nekünk jobban szükségünk van az amerikai-magyar viszony javítására, mint az amerikaiaknak. Nekünk súlyos devizahelyzetünk van, amiből való kimozduláshoz kereskedelmi kapcsolat létesítése vezethet el s ez csak engedmények árán érhető el". Bátran bírálta a Belügyminisztérium és az AVH semmivel sem indokolható 90 Az amerikai vagyonban a II. világháború alatt bekövetkezett 1 075 000 000 Ft-os kár amerikai becslésen alapuló bejelentett igény volt. Az ITT a tulajdonában lévő Standard Villamossági Rt. vagyonában bekövetkezett háborús károk megállapítását egy magyar ügyvédre bízta. Bár a Standard némi üvegkáron kívül sikeresen átvészelte a háborút, az ügyvéd mégis több tízmilliós kárt állapított meg, amiért állítólag 100 000 Ft ütötte a markát. (Lásd Kozma László [2001] 93. 91 MOL XIX- J-l-j KÜM USA TÜK 33. doboz. 198. tétel. Feljegyzés a Magyarország és az Egyesült Államok között függőben lévő pénzügyi kérdésekről, 1955. augusztus 29. 92 „Tekintettel arra, hogy tartozásaink összege még a más országokkal kötött megállapodásainkhoz hasonló kedvezményes rendezés esetén is aránytalanul nagy terhet róna gazdaságunkra a lehetséges kereskedelmi forgalom volumenéhez képest, e kérdések rendezése elől igyekszünk kitérni ill. azt minél későbbre tolni." (MOL XIX- J-l-j KÜM USA TÜK 33. doboz. 198. tétel. Feljegyzés a Magyarország és az Egyesült Államok között függőben lévő pénzügyi kérdésekről, 1955. augusztus 29.) 93 Helmeczi 1956 novemberében külföldre disszidált.
