Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Honvári János: Pénzügyi és vagyonjogi tárgyalások és egyezmények Magyarország és az Egyesült Államok között, 1945-1978 I/37
„akcióit", amelynek során a külügy érdekeire való tekintet nélkül léptek nemzetközi ügyekben, figyeltek meg, hallgattak és tartóztattak le külföldi állampolgárokat. Szigeti Károly — aki egyébként a magyar-amerikai kapcsolatok javítására vonatkozó kollégiumi előterjesztés szerzője volt — az angolokkal kötött megállapodáshoz hasonló egyezményt javasolt, amelyben a kereskedelmi kapcsolatok rendezését „nem kötötték a pénzügyi viszonyok rendezéséhez".9 4 A történelem közbeszólt és a néhány hónappal később kirobban októberi felkelés, majd az újabb szovjet invázió hosszú időre ismét megakasztotta a magyar-amerikai tárgyalásokat. A vagyonjogi tárgyalások megkezdése Az 1956. novemberi szovjet katonai beavatkozást követő néhány év nyugodtan nevezhető a magyar-amerikai viszony mélypontjának. Az ENSZ magyar ügyet vizsgáló ötös bizottságának ténykedése idején az USA a mandátumvizsgáló bizottság révén megakadályozta, hogy a magyar misszió részt vegyen a nemzetközi szervezet munkájában. Megtorlásaképpen a magyar kormány 1959. július 6-án korlátozta az amerikai követség diplomata, adminisztratív és műszaki személyzetének mozgását, amire az USA hasonló válaszlépéssel reagált.9 5 A két ország közötti viszony ha nem is látványosan, de attól kezdve javult, hogy az ún. ötös bizottság beszüntette a tevékenységét és az ENSZ 1963 tavaszi rendkívüli közgyűlésén az USA megszavazta a közgyűlésre érkező magyar delegáció mandátumát, az ugyanebben az évben tartott rendes közgyűlésen pedig már indirekt módon sem hozta szóba az ún. „magyar kérdést". Ennek a kedvező fordulatnak a State Department részéről az volt az előfeltétele, hogy a magyar kormány engedje szabadon az 1956-os forradalomban játszott szerepük miatt még bezárva tartott politikai foglyokat. Miután ez 1963-ra több lépcsőben — ha nem is mindenkire, de a többségre nézve — megtörtént, az USA hajlandónak mutatkozott követek cseréjére, a kapcsolatok normalizálására és a két ország közötti megoldatlan problémák és kérdések jó szándékú megközelítésére.9 6 (Mint ismeretes, a magyar-amerikai kapcsolatokat a politikai problémákon és a rendezetlen vagyonjogi kérdéseken túl számtalan egyéb tényező, így pl. a Mindszenty-ügy és a magyar koronázási ékszerek visszaadása is terhelte.)97 Magyarország elsősorban a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény biztosítását, az Amerikában zárolt magyar vagyonok és követelések felszabadítását, az Ausztriába és Németországban hurcolt és jórészt már felhasznált magyar vagyonért fizetendő kártérítést forszírozta.9 8 94 Magyarics Tamás (1996) 572. Az 1956-ban megkötött magyar-angol megállapodás — mint már említettük — figyelmen kívül hagyta a hosszú lejáratú kötvényadósságok ügyét. 95 Az amerikai diplomaták mozgáskorlátozását 1961. július l-jétől enyhítették, amikor a közlekedésük előzetes engedélyezését előzetes bejelentési kötelezettség váltotta fel. A gesztusra az amerikai fél is hasonló gesztussal válaszolt. (MOL M-KS 288. f. 5/304. őe.) 96 Borhi László (2002) 32-36. 97 MOL M-KS 288. f. 5/327. őe. 98 Ami a magyar restitúciós igényeket illeti, egyáltalán nem voltak kicsinyesek, ugyanis az amerikai megszállási övezetben igénybe vett vagy értékesített magyar vagyonért 200 millió dollárt
