Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Honvári János: Pénzügyi és vagyonjogi tárgyalások és egyezmények Magyarország és az Egyesült Államok között, 1945-1978 I/37
tása, aki szerint a párbeszéd ötlete azért vetődött fel hirtelen, mert az Egyesült Államok kongresszusa 1955-ben engedélyezte a kelet-európai szocialista országok USA-ban zárolt betéteinek amerikai követelések kiegyenlítésére történő felhasználását.8 6 Ilyen célra ugyanis csak államok és a közületek zárolt aktíváit lehetett igénybe venni, márpedig ez a magyar vonatkozásban mindössze 3 millió dollár körüli összeg nagyságrendileg kisebb volt, mint az USA mintegy 200 millió dollárra tehető kiinduló követelése. Másrészt a magyar kormány (a szocialista országokkal folytatott későbbi vagyonjogi tárgyalások alapján nem is alaptalanul) arra számított, hogy a két fél jóindulatán és kölcsönös akaratán alapuló pénzügyi egyezmény megkötése során az USA-ban kártalanításra felhasznált állami és közületi követeléseket a fizetési egyezményekbe beszámítják, a magánjellegű követeléseket pedig a tulajdonosok számára felszabadítják. Bár erről az ülésről felvett jegyzőkönyvben kevés szó esett, de a kérdés felmerülésében minden bizonnyal szerepet játszott az Angliával akkor már megkötés előtt álló pénzügyi egyezmény.8 7 Volt néhány olyan amerikai gesztus, amely ha a megegyezést nem is garantálta, de reális esélyt adott a tárgyalások megkezdésére. Az Egyesült Államok 1956. április 26-án mintegy 700 árucikkre nézve enyhítette az embargós előírásokat, május 4-én pedig Ravnal amerikai követ bejelentette, hogy amerikai részről hajlandóak azonnal megkezdeni a vitás ügyek rendezésére vonatkozó tárgyalásokat, ha a magyar hatóságok kiengedik Marton Endrét. Talán nem járunk messze az igazságtól, ha feltételezzük: a Marton-házaspárt a kedvezőbbre forduló belpolitikai viszonyokon túl a napirenden lévő magyar-amerikai vagyonjogi tárgyalások megindítása érdekében bocsátották szabadon.8 8 A tárgyalásokat magyar részről komolyan gondolhatták, mivel a Külügyminisztérium 1956. július 5-én a két ország kapcsolatának megjavítására irányuló akciótervet tett le a vezetés asztalára. Az amerikai követ július 11-én közölte a Külügyminisztériummal, hogy felhatalmazást kér kormányától a vitás ügyek rendezésére irányuló tárgyalások megkezdésére. Öt hét múlva Marton Endre kiszabadult, akit annak ellenére engedtek ki a börtönből, hogy szabadon bocsátását az ÁVH nem támogatta.8 9 Mivel a rendezetlen magyar-amerikai vagyonjogi kérdések 1945-től 1956-ig nem kerültek napirendre, ezért a Pénzügyminisztérium nem rendelkezett az ügyre vonatkozó pontos kimutatásokkal. Azt azonban mindkét oldalon jól tudták, hogy a magyarok tartozása nagyságrenddel meghaladja az USA-tól várható kártalanítási ill. pénzügyi beszámítási összeget. Egy 1955. augusztus 29-i, magyarok által készített és a dolog természetéből adódóan a másik oldalról alapvetően vitatott tételeket tartalmazó kalkuláció a háború előttről fennmaradt hosszú 86 Magyarics Tamás (1996) 571. 8 ' Angliával az államközi vagyonjogi szerződést — amely a hosszú lejáratú, II. világháború előtt keletkezett kötvényadósságokra nem vonatkozott — 1956. június 27-én írta alá Magyarország. (Honvári János [2007] 7.) 88 Az AP tudósító feleségét 1956. április 4-én, magát Marton Endrét pedig 1956. augusztus 16-án engedték szabadon. (Marton Endre [2000] 76.) Az amerikai követség letartóztatott magyar alkalmazottainak a többségét 1956. október 23-a előtt kiengedték, a még börtönben maradók a forradalom alatt kiszabadultak és elhagyták Magyarországot. 89 Szakolczai Attila: www.rev.hu
