Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Miskolczy Ambrus: Berzeviczy Gergely színeváltozásai. (Adalékok az állam, a társadalom, a hadsereg reform terveihez és reformelképzeléseihez) III/515
ben, az igazságosság, emberszeretet, kötelességtudat iránti belső érzék - ezek a moralitás virágai és gyümölcsei."23 3 A „Magyarország panorámája" című mű szenvedések panorámája, mert az ország története szenvedéstörténet - a moralitás magaslatáról nézve. Nem kétséges, Berzeviczy Gergely azt hitte, hogy alkotmányreformra kerülhet sor, és könyvével mintha ezt akarta volna legitimálni, és így egyben ennek a fordulatnak alakítója is akart volna lenni. Erre vall az alkotmányosság igenlése, és egyben a nemesség reformképtelenségének hangsúlyozása, ugyanakkor őfelségét, Ferencet is óvatosan bírálta, legalábbis eddigi politikáját. A kérdés, hogy miért nem adta ki Berzeviczy Gergely ezt a nagy művét, éppen annyira jogosult, mint az a kérdés, hogy miért adta volna ki? Vajon rájött arra, hogy a kor nem kedvez az ilyen hosszú lélegzetű politikai értekezések kiadásának? Egyelőre nem ez történt. Új távlatok nyíltak. Új távlatokat nyitott a birodalmi nagy- és kispolitika. Nagypolitika alatt értjük Metternich azon újra megújuló szándékát, hogy végre függesszék fel a magyar alkotmányt, és valamiféle összbirodalmi alkotmányosságot, pontosabban látszatalkotmányosságot alakítsanak ki. 1817-ben az államkancellár ki is dolgozta az alkotmánytervet, de Őfelsége nem is vette kézbe a javaslatot.23 4 Később erről Metternich úgy nyilatkozott József nádornak, hogy „az általános béke helyreállta után fel lehetett volna használni a körülményeket Magyarország kifejlesztésére," de az ő ,jó szándékból eredt" előterjesztései nem találtak meghallgatásra, mert „a magyar alkotmányos elem s az abszolút német elem" semlegesítette egymást, egyik mereven ragaszkodott az elavult alkotmányhoz, a másikat pedig az alkotmányellenesség vezette.235 Valljuk meg, Őfelsége bölcsebb volt hűséges szolgájánál és tanácsadójánál, hagyta, hogy az egész nagypolitikai kísérlet hadd fulladjon bele a kispolitika mocsarába. A kispolitika a rendőrséggel szoros kapcsolatban álló közírók szorgoskodásában is állt. A birodalmi széljárás változásának köszönhetően Hormayr átvehette az Archiv für Geographie szerkesztését, és minél több magyar vonatkozású cikket igyekezett közölni két magyar munkatársa, Majláth János és Mednyánszky Alajos közbenjárásával. Ezek talán többet tudhattak a magasabb körökben folyó tervezgetésekről, Majláth kapcsolatban állt a titkosrendőrséggel is. Valamennyien — a maguk módján — a birodalmi állampatriotizmus légkörét próbálták erősíteni. Hormayr — bár sokáig az Allamkancellária udvari tanácsosaként tevékenykedett — rendhagyó és független egyéniség volt. 1809-ben Tirol népét állította fegyverbe Napóleon ellen, aztán amikor 1813-ban részt vett az „Alpesi Szövetség" Napóleon-ellenes népfelkelést célzó szervezkedésében, Metternich becsukatta, hogy aztán kiengedje, és a maga módján megpróbálja hasznosítani. Hormayr ugyanis maga is az osztrák birodalmi „nacionalizmus" elkötelezett híve volt, először erős magyarellenes érzelmekkel, később már egyre több rokonszenvvel viseltetett a magyarok iránt. A különböző lokálpatriotizmusokat, identitásérzésformákat próbálta egyeztetni a Birodalom 233 MOL, P 53 129. cs. 94. t. 59. 234 Sked, Alan: The Decline and Fall of the Habsburg Empire 1815-1918. Longman, 1993. 25-30. 235 Horváth Mihály: Huszonöt év Magyarország történelméből. 1823-1848. I. Bp. 1886. 40.