Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Miskolczy Ambrus: Berzeviczy Gergely színeváltozásai. (Adalékok az állam, a társadalom, a hadsereg reform terveihez és reformelképzeléseihez) III/515
iránti lojalitással. Bár a rendőrminisztériummal őjmaga is játszotta a maga játszmáját, hol elhallgatott egyes dolgokat, hol „igaz és őszinte" képet adott a fejleményekről, mint ezt 1816-ban János főhercegnek vallotta,23 6 akit Őfelsége az 1813-as tiroli szervezkedés miatt szobafogságra ítélt és húsz évig távol tartott Tiroltól.23 7 Hormayr a nyilvános diszkusszió embere volt. 1810-ben mint cenzor támogatta Piringernek a magyar alkotmányt bíráló munkáját, és azt fejtegette véleményében, hogy a „hazafias magyarok már régóta sajnálják, hogy az udvar a tulajdonképpeni néppel vajmi keveset foglalkozott".23 8 És egyre messzebb ment a reformok követelésében. Célként vallotta meg a magyar Rumy Károly Györgynek: „szent tüzet gerjeszteni, a nyilvánosság fegyvereit éppen a fővárosban a sötétség mesterkedése ellen fordítani".23 9 Ez aztán természetesen odavezetett, hogy az 1820-as években is meghasonlott Metternich-hel és Bajorországba ment, onnan bírálva az osztrák birodalmi politikát. Addig is 1810-es években megbízható cenzort ültettek a nyakába, Gustermannt, ami jól jellemezheti a légkört. Hormayr és magyar munkatársai számára Berzeviczy Gergely volt az a közíró, akit mozgósítani lehetett. A kakaslomnici reformpolitikus élt az alkalommal. Nem kétséges, hogy a felvilágosodás táborából ő lett az a magyar közíró, aki az 1810-es években a legtöbbet publikálhatott. A Hormayr által szerkesztett bécsi Archivba egész sor cikket írt, ezekbe foglalta nagy művének gondolatait, olykor kisebb-nagyobb részleteket ültetve át. RÖVIDÍTÉSEK MOL OSzKK MTAKK MIL Magyar Országos Levéltár Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára Kézirattára MTAKK Magyar Irodalmi Levelezés Haus- HOf und Staatsarchiv HHStA 236 OSZKK, Fol. Lat. 3959/2. 87-94. 237 Ernst Joseph Görlich, Felix Romanik: Geschichte Österreichs. Innsbruck, Wien, München, 1977. 310.
