Századok – 2009

TANULMÁNYOK - Miskolczy Ambrus: Berzeviczy Gergely színeváltozásai. (Adalékok az állam, a társadalom, a hadsereg reform terveihez és reformelképzeléseihez) III/515

lyosbítja Magyarország gyarmati helyzete, és ez az egész Monarchiának veszte­ség, mert „Magyarországon kétszeresével nőhetne az állami erő, az osztrák tarto­mányokban már nincs több növekedés". Alkotmányváltozásra van tehát szükség, és a pragmatica sanctio elég alapot ad „a magyar alkotmánynak az osztrákhoz való igazítására". Ha a diéta nem hajlandó, akkor az uralkodó a koronázási eskü értelmében felléphet az állama java érdekében. Az Angliát megjáró Ber­zeviczy Gergely okfejtésében érdekes színfolt annak hangsúlyozása, hogy a ma­gyar alkotmány és az angol között „sok a hasonlóság," mégis Magyarország messze elmaradott. Ennek oka nem magyarázható Anglia sziget mivoltával, mert ezt kiegyenlíti Magyarország földjének termékenysége és az ország kedve­ző helyzete Észak és Dél között. „Ha a magyar alkotmány úgy fejlődött volna, mint az angol, ha Magyarországon éppen úgy mint Angliában, a nép állampol­gárságot nyert volna, ha az egyháznak és az arisztokráciának nem volna olyan túlereje a királlyal és a néppel szemben, ha a terheket egyforma mértékben vi­selnék, ha az iparra és a kereskedelemre éppen olyan figyelmet fordítanának, mint Angliában, mennyivel másképpen alakult volna Magyarország sorsa!"221 Már Istvánnak szabályoznia kellett volna a trónöröklési rendet, és alkotmányo­san gondoskodnia kellett volna a polgárokról és parasztokról. így elmaradt vol­na az anarchia, és vele a török hódítás, a vallásháborúk sora. A cselekvésre ösztönző következtetés a függeléknek nevezett rövid feje­zetben olvasható: „Ha nem is lehet megmondani, hogy mi a magyar alkotmány és miben áll, elmondható, hogy mi a főbaja: éspedig az, hogy miként ezt az al­kotmányt a privilegizáltak meghatározzák és védelmezik, nem illik az európai államrendszerbe és az Osztrák Monarchiába. Márpedig Magyarországot az Osztrák Monarchia többi államával amalgamálni kell. A jelenlegi alkotmányos vita az uralkodóval gordiuszi csomó. A megoldás: „A magyar alkotmány fő alap­elveiből jól megalapozható az állam java: az aggályok visszaélések, mint a törté­nelem tanúsítja. A nyilvánosság az igazság, az igazságosság, a közhaszon szép pajzsa. A magyar alkotmány alapelvei olyanok, hogy azokból könnyen egy an­gol alkotmányt lehet kialakítani. Akkor beilleszkedhetne az európai és az oszt­rák rendszerbe. Erre kellene elszánják magukat a magyarországi privilegizál­tak, és egy országgyűlésen a reformot, mint azt oly sokszor törvényesen elren­delték, végrehajtani. Saját haszon egyoldalú érvényesítése önzés és nem patrio­tizmus. Az igazi patriotizmus kész a saját hasznát az államnak feláldozni. De ez nem szükséges: a privilegizáltak vesztesége nélkül növelhető a királyi hatalom és az adózók java, és ez Magyarország fő szükséglete."22 2 Ez az adott helyzetben szómágia és jámbor óhaj. Logikai és politikai non­szensz. Európában ugyanis sehol sem volt angol alkotmányhoz hasonló. A felül­ről kiadott charták annyira hasonlítottak az angol alkotmányhoz, mint az oszt­rák örökös tartományok alkotmányai - sehogy! Magyarországon még olykor jobban érvényesült a nyilvánosság, mint Ausztriában. Viszont a Berzeviczy Gergely által felvázolt kiút részben az 1830 után fellépő nemzedék politikája, amely azért egyvalamit nem akart: a királyi hatalmat növelni. Viszont az eddi-221 MOL, P 53 129. cs. 94. t. 48/v. 222 MOL, P 53 129. cs. 94. t. 49.

Next

/
Thumbnails
Contents