Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Miskolczy Ambrus: Berzeviczy Gergely színeváltozásai. (Adalékok az állam, a társadalom, a hadsereg reform terveihez és reformelképzeléseihez) III/515
rációs gyűlésben sok jót és találót határoztak el, József császár méltányosságra törekedéséről viszont bővebben írt.21 3 Károly viszont a szatmári békét Jezsuita kétértelműséggel erősítette meg".21 4 A pragmatica sanctiót pedig a nemesség és a papság megint előnyszerzésre használta ki a polgárok és nemesek rovására. Ez történt Mária Terézia alatt is, a királynő nemes szándékait meghiúsították. A jezsuita rendet ugyan feloszlatták, de „titokban tovább élt és hatott".21 5 Berzeviczy Gergely igazi hőse II. József. Igazi erkölcsi felvilágosodás, államhatalom, biztonság, jog és kötelesség mindenki számára, az emberiség boldogítása - ezek vezették. De: „Az isteni gondviselés kiismerhetetlen végzései közé tartozik, hogy jótékony szándékai nemcsak félresikerültek, de reakcióként visszahatottak."21 6 Lipót viszont más útra lépett. „Az 1792-es országgyűlést — nem tekintve a heves reakciót —józsefi fény ragyogja be, iratai, amelyeket először adtak ki, ezt bizonyítják, és rendkívül érdekes dokumentumot alkotnak. Ez az országgyűlés egyedül áll, mindent túlragyogva, mint egy fényes pont a magyar törvényhozásban." S bár Lipót nem fogadta az új koronázási kapitulációt, a törvények biztosították „a rendek nagy túlsúlyát. De ez a káros mozzanat a rendek többségét átható nemes szellem miatt, megszűnne," hiszen a törvények „reformot rendeltek el és ezt az üdvös művet a diétái bizottságokra bízták, ami természetesen azóta nem haladt."217 I. Ferenc dicsőségesen túlélte „a félelmetes megsemmisítő rohamot". És a lényeg: „A belső országkormányzatról gondoskodni a viharos időkben nem volt idő. Most itt van: és a világ mohón akarja látni, hogy ebben a megújított, kikerekített Monarchiában és főleg Magyarországon mit tesz az uralkodó, aki 23 éves uralkodása veszélyeit oly nagyként és bçldogan állta ki." Aztán egy év múlva beszúrta még Berzeviczy Gergely, hogy a 24 éves ferenci uralom alatt milyen törvényeket hoztak. Ez rejtett kritikaként is értékelhető. Nyílt kritika viszont annak hangsúlyozása, hogy sem Mária Terézia, sem Ferenc nem akarták Lengyelország felosztását, és: „Ma sok túlzással beszélnek és írnak a legitimitásról: Talán jobb lenne arról hallgatni. A legitimitás ellen éppen olyan szól, mint mellette: Ha valami Európában legitim volt, akkor az a lengyel állam volt, és mégis megsemmisítették."218 II. József politikájának értékelésében a parasztvédelem kiemelt szerepet kapott. Ferenc viszont engedett a reakciónak, „a külső veszélyek miatt, kénytelen volt a belső ügyeket a magyarországi hivatalokra bízni". Született ugyan néhány törvény a parasztok érdekében, de amit egyik kézzel adtak, a másikkal visszavették, és így a paraszt helyzete „valójában rosszabb" lett.21 9 Igaz, a világi nemesség már a királlyal háborúzni képes oligarchiát alkotott, de összefogott az egyházzal, hogy együtt akadályozzák a polgárság és a parasztság felemelkedését, „mert félnek a korszellemtől". Ami pedig a katonáskodást illeti, a törvények kétértelműek, „senki sem tudja, mihez tartsa magát".22 0 A helyzetet sú-213 MOL, P 53 129. cs. 94. t. 38. 214 MOL, P 53 129. cs. 94. t. 39/v. 215 MOL, P 53 129. cs. 94. t. 40. 216 MOL, P 53 129. cs. 94. t. 41. 217 MOL, P 53 129. cs. 94. t. 43. 218 MOL, P 53 129. cs. 94. t. 42/v. 219 MOL, P 53 129. cs. 94. t. 44/v. 220 MOL, P 53 129. cs. 94. t. 45.
