Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Miskolczy Ambrus: Berzeviczy Gergely színeváltozásai. (Adalékok az állam, a társadalom, a hadsereg reform terveihez és reformelképzeléseihez) III/515
István politikai tévedése volt, amikor azt hitte, hogy az egyházi javak egyben állami javak. A képlékeny trónöröklési rend mellett a világi és egyházi hatalmasságok vetélkedése anarchiát hozott. Az „oligarchia Magyarországot évszázadokra visszavetette, a királyi hatalmat és a népet, éspedig a polgárokat és parasztokat elnyomta."20 5 A gyengekezű királyok alatt pedig a szomszédos hatalmak pártjaik révén állandóan beleavatkoztak Magyarország ügyeibe. Az Aranybulla révén a király „az oligarchia eszköze lett".20 6 Csak a „természet áldásának" köszönhető, hogy Magyarország fennmaradt. Róbert Károly és Lajos király viszont megfékezte a klérust és az arisztokráciát. Lassan begyógyultak a sebek. Lajos pedig újabb területeket hódított meg. Igaz: „Kár, hogy figyelmét nem fordította jobban Konstantinápoly felé, a Dunától lefelé egészen a Fekete-tengerig, ahol a legszebb és leghasznosabb szerzeményekre kellett szert tenni, és azt kell ma is." Zsigmond uralkodása alatt azonban visszatért az ország „boldogtalan sorsának régi kerékvágásába".20 7 A király „természetes fia", Hunyadi János lett viszont az „a szikla, amelyen megtört a törökök túlereje".208 Mátyás még nagyobb volt, de utána csak a közmondás maradt: „Meghalt Mátyás, oda az igazság." Az 1514-es „tumultúozus háború" után a parasztokat örökre röghöz kötötték, adóikat emelték, hivatalokból kizárták őket. A klérus és a nemesség vonakodása miatt bekövetkezett a mohácsi „furcsa csata". Ami a törvényeket illeti, a Corpus Juris kaotikus. A Hármaskönyve már rendszeres. És „miként Werbőczy a maga idejében a rendelkezésére álló anyagból nyomtatott művet hozott össze, úgy kellene most a kaotikus zagyvalékból hasonlót kialakítani."209 1526 után 200 évig állandó háborúk dúltak. Mindennek rákfenéjeként a vallásos fanatizmus jelenik meg. Szigetvárat „talán" azért hagyták sorsára, mert Zrínyi Miklós evangélikus volt.21 0 Ferdinánd és Miksa „a maga humánus, liberális érzése" ellenére azért nem tudott vallásbékét teremteni, mert a pápaság és a jezsuiták ebben megakadályozták. Ok az oka, hogy az evangélikusok Mátyás főherceg által Rudolf császárhoz továbbított panaszai nem találtak meghallgatásra. A felekezeti szabadságot biztosító bécsi békét viszont a diéta becikkelyezte, „államtörvényként fogadták el," és így „az alkotmány fő része", akkor is, ha a törvénykönyvben hiába keresik. Mátyás utódai már megint „a jezsuita alapelveket" követték.21 1 „A jezsuiták célja a hatalom", ezért akarták szétzúzni a magyar nemességet.21 2 Jellemző, hogy Berzeviczy Gergely munkája kéziratában olykor kihúzta az oligarchia kifejezést, és helyébe a semleges „nemességet" írta be. Ennek a hitvédő szerepét pozitívan értékelte. De az is jellemző, hogy Bocskairól sem írt sokat. Rákóczi Ferencnek még a keresztnevét sem írta le, a felkelésről sem értekezett, csak jelezte, hogy „a szécsényi konfede-205 MOL, P 53 129. cs. 94. t. 11. 206 MOL, P 53 129. cs. 94. t. 14. 207 MOL, P 53 129. cs. 94. t. 19/v. 208 MOL, P 53 129. cs. 94. t. 22/v. 209 MOL, P 53 129. cs. 94. t. 28/v. 210 MOL, P 53 129. cs. 94. t. 33. 211 MOL, P 53 129. cs. 94. t. 35/v. 212 MOL, P 53 129. cs. 94. t. 37/v.
