Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Miskolczy Ambrus: Berzeviczy Gergely színeváltozásai. (Adalékok az állam, a társadalom, a hadsereg reform terveihez és reformelképzeléseihez) III/515
ki.152 A császárnak sem terjesztették fel, mert — mint a kancelláriai ügyvivő, Sok János a szerzőnek megírta — müve „az alkotmány korlátozását, sőt felfüggesztését" sugallja, és az „a kedélyeket inkább elkeseríti, mintsem a fejeket megvilágítja".15 3 Ugyanakkor a Birodalom egészének helyzete elkeserítő volt. Máriássy István ezredes keserűen is vallotta meg Berzeviczynek: „szégyenkezni kell, ha az ember osztrák".15 4 Berzeviczy viszont ekkor az egyik brünni német lap azon a pályakérdésén törte a fejét, amely arról szólt, hogy Birodalom felvirágoztatása érdekében mit kellene tenni, és miként. Többször is nekivágott a feladatnak, bár azután kiderült, hogy pályairata nem jelent meg. 1805 elején úgy vélte, hogy az időpont is kedvező. Itt az alkalom II. József „kolosszális eszméjének", megvalósítására, éspedig arra, hogy „az osztrák Monarchia összes államát amalgálják, és egy egyenlő részeken nyugvó államtestet alakítsanak ki". Az 1802-es luneville-i béke ugyanis kikerekítette a birodalmat, és erős Ausztriára Európának is szüksége van. Véget kell vetni annak, hogy Magyarországot gyarmatként kezeljék. Igaz, szerinte ennek a gyarmati helyzetnek az oka a magyar nemesség privilégiumőrzése. Tehát a nemesség adómentességét — bár nem írta le, de sugallta — meg kell szüntetni. A Monarchia jövőjét a világ- és a belső kereskedelmi szabadság fogja biztosítani.15 5 Alighogy Berzeviczy befejezte a kereskedelmi lehetőségek ecsetelését, kitört az újabb háború, amelyet Napóleon az austerlitzi csatával el is döntött, és 1805 végén Pozsonyban békét kötött az osztrák császárral. Berzeviczy titkon és ki nem mondva abban bízhatott, hogy Ausztriát éppen az 1805-ös katonai vereség ösztönzi reformra. Pályairatának második változatában magabiztosan jegyezte fel, hogy „a magánélet nyugalmában több az idő és a ráérkezés az ilyen vizsgálódásokra, amelyeket aztán a magas államférfiak megvizsgálnak, hogy azokból a jót és a kivitelezhetőt fel tudják használni."15 6 Nem is bosszantotta olvasóit azzal, mint az első változatban, hogy a kikerekítés a francia forradalomnak köszönhető, és még azt is elhagyta, hogy a Monarchia egyenlő részekre kell épüljön, csak „egyformán kialakított államtest-ről" írt. Viszont harcosan hangoztatta a feudális rendszer leépítésének szükségességét. Nem tudni, hogy kihez jutott el ez a műve, azt sem, hogy megjelent-e valahol a Monarchiában. Tény, hogy Schedius Lajos hazai német folyóiratában akarta megjelentetni, de az időközben megszűnt, igaz, ha megmarad, valószínűleg akkor sem közölte volna, mert a katonai kiadások fejlődésbéklyózó hatását is szóvá tette. Ausztria pedig újabb háborúra készült. Berzeviczy pedig 1807-ben megint nagyobb északi utazásra vállalkozott, és a tilsiti béke nyomán gyorsan megírta és 1808-ban Pesten kiadta a „Nézetek az ázsiai-európai világkereskedelemről" szóló német nyelvű könyvét.15 7 Ebben azt a reményét fejezte ki, hogy a világ hatalmasai belátják a kereskedelmi szabadság hasznosságát, és ha biztosítják a kereskedelmi 152 MOL, P 53 86. cs. Levelek, 10.; 126. cs. 31. sz. 101. 153 MOL, P 53 86. cs. Levelek, 52. 154 MOL, P 53 86. cs. Levelek, 46. 155 MOL, P 53 125. cs. 13. sz. 156 MOL, P 53 130. cs. 139. sz. 15 ' Ansichten des asiatisch-europäischen Welthandels. Pesth, 1808.
