Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Miskolczy Ambrus: Berzeviczy Gergely színeváltozásai. (Adalékok az állam, a társadalom, a hadsereg reform terveihez és reformelképzeléseihez) III/515
Berzeviczy közírói munkásságának következő lényeges állomása a nemesi felkelésről szóló értekezése. Ezt a művét egyik 1817-es — Hormayrhez intézett — levelének fogalmazványa szerint felkérésre írta,14 6 és valószínű, hogy a felkérés udvari körökből érkezett. A nemesi felkelésről szóló mű a nemesség mindaddig szokatlanul éles kritikája olyan valakinek a részéről, aki maga is a nemességhez tartozik, de akinél „az igazság, a méltányosság és az állam java mindenek fölött áll," akit „nem izgat a hivatalvágy", hanem „szent igyekezettel minden alkalmat megragad, hogy az államot szolgálja".14 7 Idejét múlt feudális maradványként marasztalta el a nemesi felkelést, nem felel meg a kor követelményeinek, hiszen „a hadművészet ma matematikára alapozott módszeres tudomány".14 8 Ezért elengedhetetlen a korszerű állandó hadsereg, amelynek felállítása a királyi hatalom feladata. Azt javasolta, hogy olyan erős katonai hatalmat építsenek ki, mint hajdan a papi hatalom volt. A nemesi felkelést nem akarta teljesen megszűntetni, hanem — a nemzetőrségnek megfelelő — Landmiliz-cé átalakítani. Javasolta a nemesség megadóztatását, továbbá a közigazgatás és az igazságszolgáltatás, valamint a törvényhozó és a végrehajtó hatalom elválasztását. Az egyetlen eszközt — a Szent István-féle törvényekre alapozva — a királyi hatalom erősítésében látta, ugyanakkor az állampolgárok képviseletét és a nyilvánosságot szorgalmazta. Mint munkája egyik jegyzetében megvallotta, tisztában van azzal, hogy „veszélyes embernek fogják kikiáltani", de „az igazságnak mindig is megvoltak a mártírjai".14 9 Jellemző, hogy míg a nádorhoz intézett beadványa mérsékelt reformprogram, mindkét nyomtatásban megjelent német írása és 1806-os könyve éles hangú rendszerkritika. Mintha valamiféle sokkhatással fel akarta volna rázni a közvéleményt, hogy felkeltse vagy erősítse benne a változtatás igényét, ugyanakkor az éles, kritikus hang el is idegeníthette sok valóságos vagy lehetséges olvasóját, akire a nádori beadványhoz hasonló okfejtés jobban hathatott volna -talán. A Károly főherceg számára készített munka a nemesi felkelésről viszont már jelezte, hogy nem igazán a nyilvánosságon keresztül akart hatni. De a nyilvánosság előtt is vállalta volna a mártíromságot. Berzeviczy mártíromsága elmaradt. Mert a kéziratot ugyan sikerült eljuttatni Károly főherceghez, aki maga is szorgalmazta a magyar nemesség jogainak szűkítését, szép köszönetet mondott szerzőnek.15 0 Egyik jól tájékozott olvasójától, aki a szerző „tiszta patriotizmusát" is megdicsérte, komolyabb kritikát kapott. Például jelezte neki, hogy amikor azt állítja, a lakosság egyhúszada a föld 16/20-át britokolja, akkor jelezni kell: ennek nagyon kis része allodiális föld. És bár a mű stílusát dicsérte, szóvá tette a nyelvtani hibákat is.15 1 Berzeviczy hiába igyekezett, hiába ostorozta a pszeudopatriótákat, művét nem adták 146 MOL, P 53 100. cs. „Bécs 1817" című pallium, 19.v. 147 [Berzeviczy Gergely:] Über das Ungrische Militär System. 1806. OSZKK, Fol. Germ. 864. 1-2. (A címet Berzeviczy írta rá a kéziratra, amelybe itt-ott bele is javított. Ennek a tisztázatnak az előzetes fogalmazványa a szerző kézírásával ugyancsak az OSZKK-ban található, jelzete: Fol. Germ. 1157.) 148 [Berzeviczy:] Über das Ungrische Militär System. 1806. OSZKK, 8. 149 [Berzeviczy:] Über das Ungrische Militär System. 1806. OSZKK, 38. 150 Berzeviczy Gergely élete és művei, 94-95. 151 MOL, P 53. 126. cs. 31. sz. 2-3.
