Századok – 2009

TANULMÁNYOK - Miskolczy Ambrus: Berzeviczy Gergely színeváltozásai. (Adalékok az állam, a társadalom, a hadsereg reform terveihez és reformelképzeléseihez) III/515

minél több adót és katonát kisajtolni. A nemességet és a klérust megnyerik, ezek pedig adnak, nem a sajátjukból, hanem a népéből. És mivel nem adóznak, fenn kell tartani a gyarmati rendszert. így viszont a népre kétszeres, háromszo­ros nyomás nehezedik. „A klérusból és a nemességből álló arisztokraták így gondolkodnak: ez így nem jogos, ahogy van, de az élvezet édes. Az udvar fél hoz­zánk nyúlni, mert abban a tévhitben él, hogy nélkülünk megrendül a léte. Használjuk ki ezt a tévhitet, és éltessük, amíg lehet. Ha az udvar kér valamit az országtól, adjuk meg, hiszen nem a magunkéból adunk. Meg kell teremtenünk a látszatot, hogy az ország jólétére és virágzására törekszünk, de mindig és mindenekelőtt saját érdekünket érvényesítsük. Az udvar támogat minket, nem miértünk, hanem saját magáért. Hasonlóképpen kell nekünk is eljárni. A keres­kedelem szabadsága és a dekolonizáció ügyét ne vegyük komolyan, ki tudja, hogy ezzel vajon nyerünk-e annyit, amennyit a veszélyben elvesztünk."11 6 Ez az „X barát", ha létezett, akkor Dessewffy József volt.11 7 Igaz, Berze­viczy hagyatékéban nem maradtak fenn az ő észrevételei, és még a függelék tel­jes fogalmazványa sem. Ismerjük viszont néhány Berzeviczyhez intézett leve­lét, és ezekben akadnak hasonlóan éles kitételek. Emellett Dessewffy hajlamos és képes volt általános rendszerkritikára is. O tájékoztatta barátját az 1802-es diéta fejleményeiről is. Diétái tapasztalatai is csak megerősítették abban, hogy a magyar magánjog és büntető jog kaotikus: „törvényink régólta, zűrzavar fenn­tartja, zűrzavar koholta, zűrzavar felbontja".11 8 1803 nyarán pedig Dessewffy a maga megjegyzéseivel visszaküldte Berzeviczynek egyik munkáját, és melegen ajánlotta a következőket: „Az Ön műve egy egész, amelyben a részleteket illetően több gazdagságot szeretnék, az idegenek jobban élveznék cum modico cemento historico-politico et philosophico. Ha nálunk nyomtatják ki, előtte el kell égetni [a kéziratot] és az én káoszomat [már mint a megjegyzéseket is], de ha máshol adják ki, beszéljen merészen, ugyanakkor elvárható a szükséges elővigyázatos­ság azért, hogy a szerző ismeretlen maradjon. A munkát minden esetre be fog­ják nálunk tiltani, de jó, ha a külföldiek megtudják, hogy vannak magyarok, akik erősen gondolkodnak hazájuk ügyein, annak ellenére, hogy e nemzet lába­in és fején láncok vannak. A hatalmasok érzései napjainkban kicsit a felvilágo­sodott közönség véleményéhez igazodnak. Állítom, hogy egy munka a magyar parasztokról és az adóról, amely az Ön keze alól kerül ki, és a kereskedelemről szóló értekezésének a modorában készít el, idővel sok jót hoz majd ennek az or­szágnak."119 Valószínű, hogy az 1802-es diétáról szóló munkára tette meg az észrevételeit Dessewffy, aki a maga módján igyekezett rejtőzködni. Berzeviczy hagyatékában fennmaradt egy levél, amelyet valószínűleg ugyan­csak Dessewffy küldött, de nem írt alá, és nem is dátumozta. Ennek a levélnek a tartalma áll a legközelebb „X barát" észrevételeihez. Viszont éppen a nézetkü­lönbségjelzésével indul: „Fájlalom, hogy kebleink egyazon célért dobognak, de 116 [Berzeviczy:] Ueber den ungarischen Reichstag vom Jahre 1802. Magazin, 144-145. 117 Gaal Jenő: Berzeviczy Gergely élet- és jellemrajza. Berzeviczy Gergely élete és művei. Szerk. Gaal Jenö. Bp., 1902. 132. „X barátot" nem említi, és azt a látszatot teremti, mintha ezeket az észrevételeket maga Berzeviczy írta volna. 118 MOL, P 53 83. cs. Levelek, Dessewffy József levele Berzeviczy Gergelynek, 1803. ápr. 4. 119 MOL, P 53 83. cs. Levelek, Dessewffy József levele Berzeviczy Gergelynek, 1803. júl. 27.

Next

/
Thumbnails
Contents