Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Miskolczy Ambrus: Berzeviczy Gergely színeváltozásai. (Adalékok az állam, a társadalom, a hadsereg reform terveihez és reformelképzeléseihez) III/515
ta államait.108 Berzeviczy ekkortájt írt önéletrajzában saját korábbi arisztokratizmusát is megbélyegezte.10 9 Az 1802-es diétáról szóló értekezés célzatosságát viszont az is példázza, hogy önéletírásában kiemelte II Lipót érdemeit, és azt, hogy az 1790-es diéta „olyan liberális szellemű törvényeket" hozott, „melyekre Corpus Jurisunkban eddig igen kevés példa akad"110 A diétáról szóló értekezésben ennek nyoma sincs. A politikai eszközökkel és alkotmányos fogásokra sokat adó Lipótot sem említette, mert úgy látszik, hogy Berzeviczy Gergely a rendi alkotmányosság kirekesztésével kívánta a radikális változtatást. És ebben pillanatnyi elkeseredése is vezette. Már a Martinovics perről szóló idézett levelében keserűen rótta fel a megyéknek, hogy nem álltak ki a letartóztatottak mellett. Önéletírásában pedig a Szepes megyei hivatalnokokat „megvesztegethetőknek, csalóknak, imposztoroknak" nevezte.11 1 Az érem másik oldala, hogy éppen 1802-re a megyei igazgatást korszerűsítő javaslatok készültek. Alapelvük: „a nemzeti szabadság alapja": a közös döntés a közügyekben, és a felekezeti ügyekben: a tolerancia, hogy a magánérdeket a közjónak lehessen alárendelni. Igaz, társadalmi reformokról nem esett szó, és az adórendszer radikális átalakításáról sem, hanem csak az adószedés tökéletesítéséről.11 2 Berzeviczy viszont radikális reformot akart. És ezzel kapcsolatban rögtön fel is ötlik két kérdés. Egyrészt az, hogy mi is lehetett ez a radikális reform? Másrészt, hogyan akarta kivitelezni? Az 1802-es diétáról szóló értekezésben még ott rejlik valamiféle alapvető kétértelműség. Szerzője ugyanis a függelékben „X barátja" észrevételeinek kivonatát közli, mint valamiféle „fűszeres utóételt -pour la bonne bouche igazi tokajit".113 És valóban, csak bódító italként hathatott az a fejtegetés, amely annak tudatosítását célozta, hogy „egy demokratikus monarchia sokkal több erőt tud kifejteni, és kétszer olyan gyorsan, mint egy arisztokratikus monarchia".11 4 Az okfejtés vége viszont csípett: „Úgy tűnik, hogy az udvart a hatalmi vágy vezette, a magyar minisztereket [mármint a magyar kormányzati hivatalok élén állókat] ostoba és a kor fényének meg nem felelő politika, a mágnások tábláját a hízelkedés és önzés, a nemesi táblát pedig a régi módon atyáskodó arisztokratizmus."11 5 Az osztrák uralkodóház viszont gyarmatként kezeli Magyarországot, és ez a politika „minket majdnem elnemzetlenített, ilyen hátra visszavetett, és megosztott. Ezt az állapotot károsabbnak tartom, mint az ipar, a kereskedelem és a pénzbőség hiányát. De ha ezek meg is volnának, még akkor sem vagyunk nemzet, viszont ha ma nemzet lennénk, holnap már nem lennénk gyarmat." Magyarország társországaival (Horvátországgal, Szlavóniával és Erdéllyel) életképes. „Erős felvilágosult kormány a hatalom és tekintély magas fokára helyezné." Ausztria azonban szivacsnak tekinti Magyarországot, szükség esetén kifacsarja. A rendszer lényege: 08 [Berzeviczy:] Ueber den ungarischen Reichstag vom Jahre 1802. Magazin, 116. 09 H. Balázs: Berzeviczy, 223. 10 H. Balázs: Berzeviczy, 224 11 H. Balázs: Berzeviczy, 226. 12 Állami Levéltár, Lőcse, Szepes Megye Levéltára, 348. kn. 1801:824 13 [Berzeviczy:] Ueber den ungarischen Reichstag vom Jahre 1802. Magazin, 118. 14 LBerzeviczy;] Ueber den ungarischen Reichstag vom Jahre 1802. Magazin, 132. 15 [Berzeviczy:] Ueber den ungarischen Reichstag vom Jahre 1802. Magazin, 141.
