Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Miskolczy Ambrus: Berzeviczy Gergely színeváltozásai. (Adalékok az állam, a társadalom, a hadsereg reform terveihez és reformelképzeléseihez) III/515
ról, de még nem hangoztatta, hogy az adócsalás patriotizmusnak számít, mint göttingai cikkében tette.9 2 Új mozzanat korábbi számításának egyfajta korrekciója. Éspedig a következő: „A kereskedelem és kereskedés jelenlegi állása olyan, hogy megtéveszthet a parasztok helyzetének megítélésében. A túl nagy mennyiségű papírpénz kibocsátása miatt minden mezőgazdasági termék ára felment. A paraszt így áruit kétszeres, sőt háromszoros áron tudja eladni, kézi és igás munkájáért is kétszeres, sőt háromszoros árat kap. Ez most a jelen pillanatban segíti, de a változás szükségszerű, és ennek nyomán annál mélyebbre fog süllyedni.9 3 Az 1802-es diéta pedig nem tett semmit. A diétáról szóló elemzés olyan elavult világot tár az olvasó elé, amelyben senki sem tartja be a törvényt, anakronisztikusak az intézmények és az emberek. Az alkotmány kaotikus, „a véletlen műve", pillanatnyi szükségletek hívták életre, ugyanakkor vakon ragaszkodnak hozzá. A patriotizmus a rendi érdek képviselete, az alsó tábla udvarellenes ugyanakkor feliratait megalázkodás jellemzi, sohasem szólnak „kötelességről és jogról".9 4 A katolikus klérus csak a saját érdekeit nézi. Esterházy herceg ruhája 1,3 millió forintot ér, egy Grassalkovich-estély 30 ezer forintba került, miközben kétmilliós adóemelés körül folyt a vita, és hogy az adóemelés ne csak az adózó népet sújtsa, az adó helyett a só árát emelték inkább.9 5 A diéta nehogy elveszítse újoncmegajánlási jogát, igyekezett elhárítani az udvar valóban korszerűbb hadkiegészítést célzó elképzeléseit, amelyek viszont a diétát tették volna feleslegessé. Ugyanakkor az olvasóban felvetődhetett a kérdés, mire is kell a diéta, amikor a többség minden modernizációtól és komolyabb humanitárius lépéstől elzárkózik. „Sajátosan feltűnő körülmény jelentkezett. Az udvari párt és mellette a mágnások többsége a népboldogság és a közjó égisze alatt terjesztette elő javaslatait, és ilyen módon a demokratikus alapelvekhez közeledett. Ezeket a javaslatokat az úgynevezett hazafias párt kifejezetten arisztokratikus alapelvekkel igyekezett elhárítani. Nagyon érdekes lenne ezt a körülményt alaposan megvizsgálni, és valószínű, hogy ebből a vizsgálatból az derülne ki, hogy a monarchia a demokráciával jól egybekelhet."9 6 Ezzel szemben már elöljáróban leszögezte a szerző, hogy „aligha nem éri meg a fáradságot" a diétán résztvevők estében megvizsgálni „titkos mozgatóerőket".9 7 Az eredmény: nem tettek semmit a parasztok érdekében. „A nemes, humánus, liberális gondolkodás kevéssé érvényesült ezen az országgyűlésen."9 8 A fennálló rendszerhez ragaszkodók érve a következő: „»Most vannak előnyeink és előítéleteink, miért áldozzuk fel őket? Az áldozattal sem az országnak, sem a népnek nem használunk, mivel a jelenlegi gyarmati helyzetben az országot és a népet éppen úgy nyomnák, mint most, és minket is, jobb tehát, ha jobb idők eljöveteléig ragaszkodunk jelenlegi helyzetünkhöz.« így aztán mindenre van mentség Magyarországon, és a dicshimnuszok a magyar alkotmány 92 Berzeviczy: Bruhstücke, Magazin, 40. 93 Berzeviczy: Bruhstücke, Magazin, 31. 94 [Berzeviczy:] Ueber den ungarischen Reichstag vom Jahre 1802. Magazin, 71-72. 95 [Berzeviczy:] Ueber den ungarischen Reichstag vom Jahre 1802. Magazin, 77-79. 96 [Berzeviczy:] Ueber den ungarischen Reichstag vom Jahre 1802. Magazin, 83. 9' [Berzeviczy:] Ueber den ungarischen Reichstag vom Jahre 1802. Magazin, 70. 98 [Berzeviczy:] Ueber den ungarischen Reichstag vom Jahre 1802. Magazin, 111.
