Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Miskolczy Ambrus: Berzeviczy Gergely színeváltozásai. (Adalékok az állam, a társadalom, a hadsereg reform terveihez és reformelképzeléseihez) III/515
nagy elismerésben részesült: a Göttingai Királyi Tudományos Társaság tagjává választotta. „Nem a tudományok vannak az én hatalmamban, hanem én vagyok a tudományokéban" - írta köszönő levelében néhány hónappal a politikai kudarc után.8 4 Azt nem írta meg, amit a tagság elnyerésében közreműködő Rumy Károlynak tudomására hozott: „Szabadkozom [a Társaság elnökénél], hogy közvetlenül nem vehetek részt a K. Társaság munkájában, mivel szakterületem a politika és a statisztika, ami nálunk tiltott árú, és így a Társaságot és magamat kompromittálnám."8 5 És a maga módján bosszút állt a világon. 1806-ban Göttingában, a Habsburg Birodalom viszonyait tárgyaló folyóirat első kötetében kiadta a parasztságról szóló műve kivonatát,8 6 valamint az 1802-es diétáról szóló kíméletlen politikai helyzetelemzését, ez utóbbit névtelenül tette közzé, hogy ezzel még nagyobb súlyt adjon mondanivalójának.8 7 A parasztok helyzetéről szóló írása — a fogalmazványok tanúsága szerint — eredetileg a Schedius által szerkesztett pesti német folyóirat számára készült. Berzeviczy Gergely úgy állította be magát, mint aki Izdenczy államminiszter javaslataihoz kapcsolódik. Valószínű, hogy ő küldte el Göttingába, ahol Rumy Károly György gondoskodott a kiadásról, és ez utóbbi — név nélkül — olyan előszót írt, amelyben úgy állította be Berzeviczy Gergely cikkét, mintha latin munkája egyes részeiből állna, és leszögezte: a szerző ezért a megjelenésért „nem lehet felelős," ráadásul mint „beküldő" néhány értelmező jegyzetet is fűzött a szöveghez.8 8 (Erre szükség is volt, mert Izdenczyt Magyarországon egyszerűen utálták. Kazinczy a korabeli közvélekedést jegyezte le: „esküdt ellensége volt a fényesebb születésűeknek s ezt a gyűlölségét oligarchial nevezettel szépítette",89 továbbá Reviczky Józsefet — a majdani Ádám kancellár apját — pedig ez „a marha gorombaságú és többére részeg status consil. Izdenczy József [...] üldözte, mert hitte, hogy kőmíves, és mivel a skóciai utazó Townsonnak Debrecenben szállást adott."9 0 ) A göttingai Berzeviczy-cikk a latin könyv anyagára épül, de erősebb benne a nemesség és a nemesi törvényhozás kritikája. Az 1514-es törvények például nemcsak a bosszú törvényei voltak, de beléjük foglalták az urbárium, a paraszti szolgáltatások mértékének szabályozását is, de annyi megkötéssel, hogy a végén már nem lehet tudni, hogy mit is rendel a törvény. Hasonlóképpen értelmezhetetlen — Berzeviczy szerint — az 1547-es törvény, amely a szabadköltözésről rendelkezett.9 1 Könyvében is hosszan értekezett az adócsalás technikái-84 MOL, P 53 82. cs. Levelek, 66. 85 MTAKK, MIL 4rét-21. Berzeviczy Gergely levele Rumy Károly Györgynek, 1804. ápr. 9. 86 Gregor von Berzeviczy: Bruhstücke zu einem ungedruckten Werke über den Zustand der Bauern in Ungarn von Gregor von Berzeviczy. Magazin für Geschichte, Statistik und Staatsrecht der österreichischen Monarchie, I. Göttingen, 1806. 87 [Berzeviczy Gergely:] Ueber den ungarischen Reichstag vom Jahre 1802. Magazin für Geschichte, Statistik und Staatsrecht der österreichischen Monarchie, I. Göttingen, 1806. 88 Berzeviczy: Bruhstücke, Magazin, 2. Az egyik fogalmazvány töredék címe egyébként „Über die Bauern in Ungarn. Fragment" volt. A másiké: Bruhstücke eines Wercks. Über die Bauern in Ungarn. MOL, P 53 126. cs. 40. sz. 89 MTAKK, K 633/III. Kazinczy Ferenc: Az én Pandektám. (Széphalom, 1810.) 204, 90 MTAKK, K 620. Kazinczy Ferenc: Hisztóriai jegyzések. 157. 91 Berzeviczy: Bruhstücke, Magazin, 13-14.
