Századok – 2009

TANULMÁNYOK - Miskolczy Ambrus: Berzeviczy Gergely színeváltozásai. (Adalékok az állam, a társadalom, a hadsereg reform terveihez és reformelképzeléseihez) III/515

te kora olyan nagy közgazdászait, mint Say-t, Malthust és Ricardót, amikor „egyikét a modern nemzetgazdaságtan legnagyobb dogmáinak alapította meg".5 2 Az árutermelés és a szabad kereskedelem rendje biztosítja az általános boldogságot, míg az alanyi boldogság egyéni érzés, és minél igénytelenebb vala­ki, annál jobban élvezheti az alanyi boldogságot. De aki bekerül a civilizáció vi­lágába általános boldogságra vágyik. „Az általános boldogság alapja a közhata­lom" - hangsúlyozza Berzeviczy.5 3 A hozzá vezető út az ipari és kereskedelmi szabadsággal nyílik meg. De ezt ki nyitja meg? „Századok mulasztásait fogja az a szerencsés nap pótolni", amikor az uralkodó megadja az ipari és kereskedelmi szabadságot, és akkor: „új korszak kezdődnék a »magyar Traján« védszárnyai alatt Magyarországon."5 4 De Bécsben az uralkodó ilyetén dicséretét inkább sér­tésnek tekinthették, és a művet betiltották.5 5 Berzeviczy még nem adta fel a reményt, hogy a nemesség egy része aktív szerepet játszik az uralkodói akarat jó irányba való befolyásolásában. Némi re­ményekrejogosította fel az, hogy danzigi úti tapasztalataira építő kereskedelmi javaslatait a megye felkarolta és megküldte a többi megyének. Lelkesen vagy legalábbis a lelkesedés látszatával vett részt a megyei élet­ben. 1797-ben ő lett a szepesi felkelés kapitánya. Lelkesen szólította hadba a nemeseket, arra „a magyar virtus"-ra hivatkozott, amely „Attila alatt Európát félelemben tartotta, Szvatoplukot elkergette erről a szép földről, Nagy Lajos alatt elfoglalta Itáliát, Korvin Mátyás alatt egyszerre diktált törvényt Törökor­szágnak és Németországnak".5 6 De aztán a lelkes harcos meghűlt, kiújult a reu­mája, és reumás láza miatt visszavonult.5 7 Közben francia forradalmi verseket gyűjtött,5 8 az egyetemes békéről álmodozott,5 9 és egyszerű, ám közérthető latin nyelven neki kezdhetett a francia forradalom történetének, amelyet természe­tesen nem lehetett kiadni. Mert Robespierre zsarnokságát ugyan elmarasztal­ta, helytelenül egyszemélyes diktatúrának állítva be azt, de téziseival a forrada­lom mellett állt ki. „A francia forradalom a királyi hatalom visszaélése, az ud­var luxusa és a nép — nemesség és klérus általi — elnyomása miatt robbant ki, ahol a nép jól él, ilyen forradalom lehetetlen." Továbbá: „A változás lényege nem a királyi méltóság eltörlésében rejlik. Franciaország konzula Franciaor­szág királya. Hanem az örökös nemesség eltörlése, helyét pedig a közhivatalo­kat ellátó választott nemesség foglalja el, a klérus hatalmának megszűntetése, az állammal kapcsolatos jog és kötelesség egyenlősége, a feudális jogok eltörlé­se, a nép helyzetének javítása - ezt tartom a francia változás lényeges mozzana­tainak, és ez teszi legyőzhetetlenné a francia népet." Ha pedig Egyiptomot el­foglalják, és nem állítják vissza a pápai hatalmat, akkor „az emberi ész kényte-52 Kautz Gyula: A nemzetgazdasági eszmék fejlődési története és befolyása a közviszonyokra Magyarországon. Pest, 1868. 219. 53 Berzeviczy: Magyarország kereskedelméről, Berzeviczy Gergely élete és művei, 243. 54 Berzeviczy: Magyarország kereskedelméről, Berzeviczy Gergely élete és művei, 222-223. 55 MOL, A 39 1810:10046 56 MOL, P 53 78. cs. 213. 57 Biographie des unlängst verstorbenen Herrn Gregor von Berzeviczy, Erneuerte vaterländi­sche Blätter für den österreichischen Kaiserstaat, 1818. jún. 20. 49. sz. 58 MOL, P 53 78. cs. 286-287. 59 MOL, P 53 78. cs. 256.

Next

/
Thumbnails
Contents