Századok – 2009

TANULMÁNYOK - Honvári János: Pénzügyi és vagyonjogi tárgyalások és egyezmények Magyarország és az Egyesült Államok között, 1945-1978 I/37

ben állónak tartották, mivel az amerikai állampolgároknak nem biztosította az egyenlő elbánás és a legnagyobb kedvezmény elvét.5 6 Az USA és Nagy-Britannia az 1946-ban leleplezett Magyar Testvéri Közös­ség köztársaság ellenes összesküvésének már a tényét is megkérdőjelezte, még in­kább kétségbe vonta az FKGP vezető politikusainak érintettségét. A SZEB angol­szász tagjai 1947 márciusában tiltakoztak a kisgazdapártot az összeesküvés kap­csán ért rágalom miatt. Néhány hónappal később, 1947 júniusában az USA kor­mánya Molotovnál Kovács Béla letartóztatása, a magyar SZEB-nél pedig a szovjet hatóságok magyar belügyekbe való beavatkozása miatt emelt kifogást és Londonnal együtt követelte a Nagy Ferenc miniszterelnökre vonatkozó (a valóságban természetesen nem létező) állítólagos terhelő adatok kiadását. Miu­tán a magyar belügyminiszter 1947 elején betiltotta az Amerikában megjelenő magyar nyelvű sajtótermékek hazai forgalmazását azok „hamis információi" miatt, illetve a magyar kommunisták — szovjet tanácsra és ösztönzésre — a Magyar Közösség „összeesküvését" egyre inkább a vezető pozíciókat betöltő kisgazdák diszkreditálására és a hatalomból való kiszorítására használták fel ürügyül, az amerikai megszálló hatóságok 1947. március 11-én olyan utasítást kaptak, hogy lassítsák az amerikai zónában lévő magyar javak restitúcióját. 1947 júniusában három fő kivételével a washingtoni magyar követség összes munkatársa Szegedy-Maszák Aladár követtel az élen disszidált. Az USA 1947. augusztusában tiltakozott a választójoggal rendelkezők számának több száz­ezer fővel való csökkentése, majd a csalásoktól sem mentes augusztus 31-i or­szággyűlési választást követő diktatórikus módszerek ellen, amellyel először Pfeiffer Zoltán pártját likvidálták, hogy aztán később sorra kerüljön a többi jobboldali, koalíción kívüli polgári politikai tömörülés is. Truman amerikai elnök 1947 júniusában két ízben is elítélte a Magyaror­szágon bekövetkezett változásokat és Romániával valamint Bulgáriával együtt a békeszerződés megsértésével vádolta meg hazánkat, mivel amerikai értékelés szerint ezekben az országokban nem érvényesültek az általános emberi szabad­ságjogok. Ilyen előzmények után Magyarország 1947. július 10-én elutasította a Marshall-értekezletre invitáló meghívót és nem vette igénybe az amerikai újjá­építési segélyt. A viszony tehát a két ország között 1947 nyarára megromlott. Ezek után már hiába kértük, hogy a 30 millióra emelt hadianyag-vásárlási kölcsön még fel nem használt részét vásárolhassuk le, erre már nem kerülhetett sor, sőt július 24-én az USA (akkor még ideiglenesen) leállította az amerikai zónába került magyar javak visszaadását. Augusztus elsején közleményben tudatta, hogy megszállási zónájában nincs több magyar hadifogoly és hogy az amerikai kor­mány nem asszisztál az 1945 után politikai vagy szociális okok miatt egyre na­gyobb számban Nyugatra menekülő, vagy az ott hadifogságba esett, de hazatér­ni nem akaró magyarok (az ún. „displaced person"-ok, vagyis hontalan szemé­lyek) erőszakos visszatelepítéséhez. Ezek után tulajdonképpen senkit sem ért 56 Ugyanezt tették a Szövetséges Ellenőrző Bizottság Magyarországon tartózkodó brit képvise­lői is, akik azonban — az amerikaiakhoz hasonlóan — képtelenek voltak a Szovjetunió és a hazai kommunisták fokozódó térnyerését megakadályozni. (Arday Lajos [2005] 25.)

Next

/
Thumbnails
Contents