Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Honvári János: Pénzügyi és vagyonjogi tárgyalások és egyezmények Magyarország és az Egyesült Államok között, 1945-1978 I/37
váratlanul, hogy az Egyesült Államok az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1947. augusztus 22-i ülésén vétójogával élve megakadályozta Magyarország felvételét a nemzetközi szervezetbe.5 7 Hasonlóképpen elutasították Magyarországnak az IMF-hez és a Világbankhoz történő csatlakozását is.5 8 1948 január második felében amerikai katonák „durva incidenst" provokáltak a hegyeshalmi határon,5 9 amelynek következtében az amerikai szenátus védelmi bizottsága 1948. január 23-án elutasította az USA-ba hadizsákmányként szállított magyar tenyészlovak visszaadását. Az 1948. március 25-én a magyar-osztrák határon kirobbant újabb incidens6 0 miatt az amerikai hatóságok kiutasították a magyar visszaszolgáltatási bizottságot.6 1 A magyar kormány — megtorlásként a németországi amerikai megszállási zónában működő restitúciós bizottság tevékenységének a felfüggesztéséért — 1948 április végén megtagadta a magyar-amerikai légügyi egyezmény aláírását. A MAORT-szabotázs 1948. szeptemberi „leleplezése" után végleg elszabadultak az indulatok. A konstruált politikai és gazdasági koncepciós pereknek a külföldi tulajdon kártalanítás nélküli konílskálásán túl további fontos célkitűzése volt az USA illetve közvetlenül a budapesti amerikai követség munkatársainak diszkreditálása. A bírósági komédia és a nyilvános tárgyalások során a „bűnösök" sorra „beismerték", hogy szoros kapcsolatban álltak az Egyesült Államok hírszerző szerveivel, budapesti követségével és ezek instrukciói, sőt kifejezett utasításai alapján kémkedtek, szabotálták a termelést, igyekeztek ártani a népi demokráciának, fegyveres ellenállás szervezésével megpróbálták megdönteni a demokratikus államrendet és eltenni láb alól a magyar nép bölcs vezéreit.6 2 Bár a kelet-európai konstruált perek forgatókönyveinek végkifejletei némi különbséget mutatnak,6 3 abban azonban nagy a hasonlóság, hogy az angolszász hatalmak számára történő kémkedés szinte mindegyikben állandóan visszatérő vezérmotívum.6 4 57 A magyar csatlakozási kérelem elutasítása a későbbiek folyamán 1955. végéig még több ízben megismétlődött. 58 A nyugati hatalmak arra hivatkoztak, hogy volt ellenséges államokat a békeszerződés hatályba lépéséig nem vesznek fel a Nemzetközi Valutaalapba és a Világbankba tagnak. Ez alól Olaszország esetében kivételt tettek, igaz, az angolok siettek kijelenteni, hogy ez a többi ország számára nem jelenthet precedenst. (MOL XIX-J-1-j KÜM USA TÜK 33. doboz 196. tétel. A washingtoni magyar követség 1946. október 8-i jelentése. Lásd még: IMF irattár, 1946. október 10-i, 17-i és 1948. február 4-i feljegyzés Magyarország csatlakozása ügyében.) 59 Nyugatról hazatérő volt magyar hadifoglyokat kísérő amerikai katonák belépési engedély nélkül jöttek magyar területre, majd a Külügyminisztérium jelentése szerint magyar területen fegyverrel molesztálták Hegyeshalom község lakosságát. 60 A nyugati fogságból hazatérő magyarokat kísérő amerikai katonákat vízum hiányában a magyar határőrök nem engedték magyar területre lépni. 61 Dr. Schmidt-Papp Ernő követségi titkár és Márkus Dezső hazaszállítási főmegbízott a helyszínen igyekezett felkutatni és hazaszállítását megszervezni a bizonyíthatóan magyar javaknak. 62 Ez a motívum Peyer Károly szociáldemokrata politikus és társai koncepciós perében jelent meg először pregnánsan, ahol a bíróság 1948. februárban, majd másodfokon júliusban is bizonyítottnak látta a vád állítását, miszerint a mentelmi jogától megfosztott, majd a biztos letartóztatás elől külföldre távozó volt szociáldemokrata politikus vádlott társaival együtt amerikai instrukciók alapján meg akarta dönteni a demokratikus államrendet. 63 Hódos György (1990) 64 Lásd erre nézve: Szabad Nép, 1951. július 27.
