Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Honvári János: Pénzügyi és vagyonjogi tárgyalások és egyezmények Magyarország és az Egyesült Államok között, 1945-1978 I/37
csak az esedékes kamatokat törlesztette.51 Az amerikaiak az 1945. évi Szent István-nap alkalmából visszaadták az ugyancsak Nyugatra került magyar ereklyét, a Szent Jobbot, viszont a koronát és koronázási ékszereket nem. Amikor 1946 végén az UNRRA5 2 beszüntette a tevékenységét, (amely a lengyelországi közel 500 millió, a jugoszláviai több mint 400 millió és a csehszlovákiai 261 millió dolláros segélyhez viszonyítva a háborúban vesztes Magyarországnak inkább csak jelképes, kereken 4 millió dolláros segélyt nyújtott),5 3 az Egyesült Államok Kongresszusa még nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy hazánkat bekapcsolják egy újabb támogatási akcióba.5 4 A Nagy Ferenc miniszterelnök vezette kormánydelegáció washingtoni és londoni tárgyalásai során a fogadtatás hűvös volt ugyan, de az komoly eredménynek számított, hogy megegyeztek az MNB nyugatra hurcolt arany- és devizakészletének ill. egyéb magyar javaknak a visszaadásában.55 Az USA eleinte ritka, később egyre szaporodó kifogásait a II. világháború után a fokozódó szovjet beavatkozás és a kommunista párt — SZEB-től erőteljesen támogatott — térnyerése miatt hangoztatta. Az 1945. augusztus 27-én Moszkvában aláírt magyar-szovjet gázdasági egyezményt a magyar-amerikai barátsági, kereskedelmi és konzuli egyezmény szellemével és betűjével ellentét-51 A hitel feltételei azért voltak különösen kedvezőek, mert itt nem üj, hanem a háborúban elhasználódott, a hazaszállítás tetemes költségét jobbára már el sem viselő, polgári célokra (is) használható termékek vásárlásáról volt szó. A hitel után 1947. január l-jétől évi 2 3/8%-os kamatot kellett fizetni. A törlesztés 1952. július l-jén indult és 25 évi egyenlő részletekben vált esedékessé. A szerződés értelmében az adósságszolgálatot (kamatot és törlesztő részletet egyaránt) amerikai dollárban volt köteles Magyarország teljesíteni, azonban az Egyesült Államok évi 2 milüó dollár erejéig a budapesti követség és más amerikai szervezet magyarországi kiadásainak fedezésére forintfizetést is kérhetett. Az USA élt is ezzel a jogával és 1946-tól 1952 végéig ingatlan vásárlásra, helyreállításra és a követség folyó kiadásainak finanszírozására összesen 49,8 millió Ft-ot, hivatalos dollárárfolyamon 4,8 millió dollárt vett igénybe. 1952. július 1-jéig az USA a hitel kamatainak dollárban történő törlesztését nem is nagyon szorgalmazta, ilyen igényt a törlesztés megindulásakor támasztott. A magyar állam azonban — a két ország közötti jelentéktelen kereskedelemre és az ebből fakadó dollárhiányra hivatkozva — továbbra is forinttal fizetett, amit az amerikai követség a napi kiadásainak finanszírozására havi 75 ezer dollárnak megfelelő forintösszegben rendre igénybe is vett. A politikai problémákon túl gondot leginkább az 1946-os stabilizációkor mesterségesen megállapított alacsony dollárárfolyam illetve az okozott, hogy a hitelről szóló egyezmény értelmében a forinttal elsősorban a kamatokat lehetett törleszteni, vagy ha a forintkifizetés az esedékes kamatokat meghaladta, akkor azt rendkívüli előtörlesztésként kellett elszámolni, Magyarország számára tehát a forinttal történő fizetés előnytelenül gyorsította a hitel visszafizetésének határidejét. (MOL XIX-J-1-j KÜM USA TÜK 33. doboz 198. tétel. A Pénzügyminisztérium 1953. március 4-i feljegyzése az amerikai Surplus kölcsön tárgyában.) 52 United Nations Relief and Rehabilitation Administration (Az ENSZ Újjáépítési és Segély Szervezete.) 53 Szántó Tamás (1999) 296. 54 Szegedy-Maszák washingtoni magyar követ 1947. május 21-én jelentette a Külügyminisztériumnak, hogy az USA szenátusa 350 millió dollár ún. Post UNRRA segélyt szavazott meg öt állam számára, amelyből Magyarország 24 millió dollárt kap. Erre azonban a hidegháború kitörése miatt nem került sor. 55 A külföldre hurcolt magyar javak felkutatásának és hazaszállításának a háborúban lerombolt, dezorganizált gazdaságú Magyarországon olyan nagy jelentőséget tulajdonítottak, hogy az öt évnél nem hosszabb börtönbüntetéssel fenyegetett háborús és népellenes bűnök elkövetőit mentesítették tettük jogi következményei alól, ha bizonyíthatóan jelentős érdemeket szereztek „magyar személyek, illetőleg Magyarországból elhurcolt vagy kivitt és közgazdasági vagy nemzeti szempontból fontos vagyontárgyak gondozása körül". (1946. évi XXIII. törvény a külföldre hurcolt magyar személyek, illetőleg nemzeti vagyontárgyak gondozásának előmozdításáról.)
