Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Honvári János: Pénzügyi és vagyonjogi tárgyalások és egyezmények Magyarország és az Egyesült Államok között, 1945-1978 I/37
H. F. Arthur Schoenfeld vezetésével politikai missziót küldött Magyarországra. A két ország követsége 1946 januárjában kezdte meg működését Washingtonban és Budapesten, a diplomáciai kapcsolatok hivatalos felvételére 1946. február 26-án került sor.47 Az Egyesült Államok magyarországi jelenlétének legfontosabb célja az volt, hogy képviselje és terjessze a polgári értékrendet, a lehetőségek határain belül korlátozza a Szovjetunió és a kommunista párt totális hatalmi törekvéseit és védje az amerikai érdekeket. Az USA azért szorgalmazta a mielőbbi békekötést, mert ettől a szovjet csapatok kivonását és szabad választásokon a polgári erők előretörését remélte. A hidegháború idején az amerikai kongresszusban és a szenátusban gyakran követelték a diplomáciai kapcsolatok megszakítását Magyarországgal, amelyhez a média valamint az emigrációs magyar szervezetek zajos tetszésnyilvánítással csatlakoztak. Ám erre sohasem került sor, az USA — igaz, 1967-ig a nagykövetinéi alacsonyabb szinten — mindvégig jelen volt Magyarországon, propagandát fejtett ki, védte az amerikai érdekeket és felhívta a világ figyelmet az itt történő eseményekre.4 8 Az 1941. évi hadüzenet és a nyugati szövetséges légierő súlyos bombatámadásai ellenére a háború befejezését követő első években (különösen a kisgazdapárt 1945. novemberi választási győzelme után) biztatóan alakultak a magyar-amerikai kapcsolatok, bár néhány tényező már közvetlenül a háború befejezése után árnyékot vetett a gyorsan kibontakozó együttműködésre. Az USA kompenzációs alapon — még a diplomáciai kapcsolatok felvétele előtt — nélkülözhető magyar árukért cserében teherautókat ajánlott a magyar kormánynak. Bár idehaza a háború után úgyszólván semmi sem volt nélkülözhető, a közlekedés katasztrofális helyzete miatt Magyarország mégis élt az ajánlattal. Az eredeti 10 millió dollárról előbb 15 millióra, majd az 1947 március 21-én kötött újabb megállapodásban 30 millió dollárra emelt,4 9 de az egyre feszültebbé váló magyar-amerikai viszony miatt csak kereken 16 millió dolláros összegben igénybe vett ún. hadfelszerelési-felesleg hitelből Magyarország a hazaszállításra már nem érdemesített amerikai cikkek közül leginkább mozdonyokat, teherautókat és nyersanyagokat vásárolt.5 0 A 25 éves lejáratú hitel visszafizetését 5 évi türelmi idő után, 1952-ben kellett volna megkezdeni, addig Magyarország 47 MOL XrX-J-l-j KÜM USA TÜK6. doboz. 26-os tétel. 48 Dr. Várkonyi Péter (1971) 121. 49 Arthur Schoenfeld, az USA magyarországi követe 1947. február 15-én jelentette be, hogy kormánya újabb 15 millió dollár áruhitelt nyújt Magyarországnak amerikai hadianyagok vásárlására. Az erről szóló egyezményt 1947. március 21-én írták alá. 50 Hazánk ennek a kölcsönnek a nagy részét az amerikai inváziós hadsereg európai szállítására szolgáló gőzmozdonyok vásárlására fordította. Ebből az 520 db kissé már lestrapált, a köznyelvben „Trumannak" becézett gőzmozdonyból 1948 nyaráig 484-et üzembe állítottak, a többit pótalkatrésznek használták fel. Ennek a közel félezer mozdonynak nagy szerepe volt a háború utáni vasúti közlekedés lebonyolításában, mivel a magyar fővonali vontatásra általánosan használt 444 db (1938) 424-es gőzmozdonyból a háború végére mindössze 47 maradt használható állapotban. A hitelből tehergépkocsikat is vásárolt Magyarország, így az 1938-ban összeírt 3803 db tehergépjármű száma 1948-ra a háborús pusztítások ellenére 7596 db-ra nőtt. 1960 elején a MÁV 1600 db nagytengely-nyomású gőzmozdonyának több mint a negyede (482) még mindig a háborús időkre, tehát rövid élettartamra tervezett 411-es sorozatszámú ún. „Truman" gőzmozdonyból állt, miközben a magyar gyártmányú 424-es sorozatú gőzmozdonyból csak 300 db üzemelt. (MOL XIX-A-16-i. 27. doboz. Az Országos Tervhivatal Közlekedési Főosztályának 1960. február 8-i feljegyzése.)
