Századok – 2009

KRÓNIKA - Mátyás király és szabolcs-szatmár-beregi támogatói. Új eredmények a nyírbátori régészeti és műemléki kutatások alapján. Tudományos konferencia, Nyírbátor 2008. november 7-8. (Skorka Renáta) II/506

MÁTYÁS KIRÁLY ÉS SZABOLCS-SZATMÁR-BEREGI TÁMOGATÓI Új eredmények a nyírbátori régészeti és műemléki kutatások alapján Tudományos konferencia, Nyírbátor 2008. november 7-8. A Reneszánsz év, 2008 programsorozat keretében, november 7-8-án Nyírbátor város önkormányzata, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Múzeumok Igazgatósága szervezésében tartott konferenciának a felújított 15. századi nyírbátori várkastély adott otthont. A rendezvény előadóit, résztvevőit, valamint a hallgatóságot a városi önkormányzat nevében Báthori Gábor hadtörténész, a nyírbátori Báthori István Múzeum Baráti Körének alelnöke köszöntötte. Rövid nyitóbeszédében utalt arra, hogy Nyírbátor gazdag kulturális és építészeti örökségének, 15. században épült, reneszánsz templomainak, a két esztendeje magtárból lakomaházzá átalakított műemlék várkastélynak, s a város nevével szorosan összefonódott, komoly politikai befolyást, jelentős gazdasági erőt képviselő Bátori család nemzedékeinek köszönhetően megfelelő és méltó helyszínül szolgálhat a történeti és régészeti kutatások új eredményeinek bemutatására. Mielőtt a konferencia első, „Mátyás király és szabolcs-szatmár-beregi támogatói" címet viselő ülésnapjának történeti előadásai elhangzottak volna, az ülésszak levezető elnöke, Zsoldos Attila a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete Középkori Osztályának vezetője a Nyírségben az utóbbi évtizedekben folyó értékes medievisztikai kutatásokra hívta fel a jelenlevők figyelmét, amelyek a nyíregyházi Jósa András Múzeum címzetes igazgatójának, Németh Péter régésznek tudományszervezői szerepét és törekvéseit dicsérik. A levezető elnök méltatói szavait mintegy igazolandó C. Tóth Norbert, a Magyar Tudományos Akadémia, a Szegedi Tudományegyetem és a Magyar Országos Levéltár Medievisztikai Kutatócsoportjának munkatársa előadásának bevezetőjében beszámolt arról, hogy jelen konferencia első három, a Bátori család jeles tagjaira koncentráló előadása ugyancsak egy Németh Péter kezdeményezte vállalkozásnak köszönhető. A Bátori család ecsedi ágára vonatkozó, 1387-1541 között keletkezett levéltári anyag összegyűjtését, illetve a Bátori Oklevéltár munkálatainak dandárját C. Tóth Norbert, Horváth Richárd és Neumann Tibor vállalták. C. Tóth Norbert az 1519-1530 között több ízben is nádori tisztséget viselő, a krónikás hagyományban jobbára elmarasztaló jelzőkkel illetett Bátori István és Konrád mazóviai herceg lánya, Zsófia hercegnő esküvőjének, helyesebben lakodalmának részleteibe avatta be a hallgatóságot. Az előadó külön felhívta a figyelmet arra, hogy Bátori választása nem tekinthető egyedülálló jelenségnek, hiszen a 15. századból nyolc olyan eset ismert, amikor a nádor, illetve nádorfi a tescheni, illetőleg a mazóviai hercegségből választott menyasszonyt magának. Bátori István házasságkötését a dokumentumok fényében az eddigi kutatások az 1520. esztendőre tették. Az előadó elismerte, hogy a frigy előkészületei, a jogi szempontból érdemi megállapodások valóban ezen évre tehetők, hiszen a nádor ekkor egyezett meg testvéreivel a mennyasszonynak szánt bir-