Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Honvári János: Pénzügyi és vagyonjogi tárgyalások és egyezmények Magyarország és az Egyesült Államok között, 1945-1978 I/37
kás- és közművek építésére, bővítésére.41 Kivették a részüket az amerikai befektetők a két világháború közötti legnagyobb összegű, részben dollárban, részben fontban kibocsátott, összesen 36 millió dollár névértékű ún. LEBOSZ-kötvények jegyzéséből is. Az amerikai rövid lejáratú hitelek közül kiemelkedik az 1920-as évek mérsékelt konjunktúrája idején magyar termékek külföldi értékesítésének előmozdítására ill. intervenciós gabonavásárlásra nyújtott exporthitel.42 Az állam 1931-ben 5 millió dollár 1 éves lejáratú kölcsönt vett fel utak és vasutak építésére a Central Hanover Bank and Trust Company és a Chemical Bank and Trust Campany New York-i bankházaktól.43 A hitelt nyújtó konzorciumnak e két bankon kívül tagja volt a Speyer Co. bankház és több más pénzintézet, valamint kormány is.44 A II. világháború után a magyar-amerikai kapcsolatok szorosan követték a nagyhatalmak gyakran hullámzó viszonyának alakulását. Azokban az években, amikor kiéleződött a két rendszer konfliktusa és a nemzetközi viszonyokra a hidegháború nyomta rá a bélyegét, a két ország kontaktusa is mélypontra zuhant. Ellenben javult a viszony, amikor enyhült a nemzetközi feszültség és csökkent a Szovjetunió és az USA szembenállása. Kivételt csak az 1970-es és 80-as évek fordulóján kialakult újabb katonai feszültség jelentett, amikor a Szovjetunió afganisztáni bevonulása és a nyugat-európai államokat fenyegető rakéta telepítése, a lengyelországi katonai hatalomátvétel illetve az újabb, hatalmas összegeket felemésztő amerikai csillagháborús fegyverkezési program ellenére a magyar-amerikai kapcsolatok határozottan javultak.45 A II. világháború után az Egyesült Államok fenntartásokkal, de ugyanakkor a sokat szenvedett lakosság nehézségei iránti megértéssel és segítőkészséggel viszonyult Németország volt csatlósához, amely 1941-ben Nagy-Britannia után az USA-nak is hadat üzent, ami természetesen maga után vonta a diplomáciai kapcsolatok megszakítását, az itt lévő angolszász vagyon állami használatba vételét, az angol és amerikai állampolgárok Magyarországról történő kiutasítását és mindenféle tartozás visszafizetésének teljes felfüggesztését.46 Az Egyesült Államok a fegyverszüneti egyezmény aláírása után néhány hónappal 41 A m. kir. kormány ... (1929) 16-17. 42 A Lee Higginson and Co. exporthitel és intervenciós gabonavásárlás céljára nyújtott 8 millió, a New York Trust Co. (más bankokkal együtt) négy magyar kereskedelmi bank készfizetői kezessége mellett 5 millió dollár exporthitelt. (Dr. Várkonyi Péter [1971] 10.) A magyar kormány a külföldi hitelezőkkel a gazdasági válság idején kötött megállapodás során ezekre is készfizetői kezességet vállalt, ám a hitelek egy része befagyott. Néhány amerikai bank a háború után Svájcban pert indított az akkor jogilag már nem létező Angol-Magyar Bank, Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, Magyar .Általános Hitelbank és a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank ellen. Mivel az adósság behajtására az 1950-es években nem sok esély mutatkozott, ezért a bankok hajlandóak lettek volna az USA-ban zárolt magyar követelések terhére 10%-ban megegyezni, de a magyar pénzügy irányítói semmilyen egyéni ajánlattal nem foglalkoztak. (MOL KÜM USA TÜK XIX-J-1-j. 33. doboz. 198. tétel. A Pénzintézeti Központ 1953. november 6-i feljegyzése.) 43 A felhatalmazást erre az 1930. évi XXXI. tc. adta meg a pénzügyminiszternek. 44 Szabad Nép, 1951. augusztus 8. 45 Nagy Tibor (1985) 62. 46 Az állam az angolszász tulajdonba lévő vállalatokat nem sajátította ki, hanem a háború idejére használatba vette. így alakult meg 1941 végén pl. a MAO RT Üzemek a Kir. Kincstár Használatában nevű cég, amely 1946. novemberében került vissza az eredeti tulajdonosokhoz. (Papp Simon [1996] 129.)
