Századok – 2009

TÖRTÉNETI IRODALOM - Szent Demeter: Magyarország elfeledett védőszentje (Ism.: Nemerkényi Előd) II/487

vitázóvá és ékesbeszédű szónokká lett" (Cum Maximianus Herculius habenas Romani teneret imperii, natus est infra Pannoniam beatissimus puer Demetrius nobilis genere, sed nobilior fide in civitate Syrmio. Cuius pater Adrianus, mater vero Theagno baptismi nominibus vocabantur. Gloriosissimus autem Demetrius liberalibus studiis traditus est. Et cum esset Spiritu Sancto plenus, humanae divinaeque sapientiae preditus urbem subiit Thessalonicensem. Ubi dyalecticus acutus rethorque facundissimus effectus est). E lengyelországi változat forrása a Legende sanctorum regni Hungarie in Lombardica História non contente című mű (Strasbourg 1486-1489 körül és Velence 1512), amely viszont & Legenda Aurea kéziratainak magyarországi vonatkozású pótlásain alapul, amelyekben Szent Demeter legendája is szerepel. E kéziratos pótlások forrásai talán lectionariumok és legendáriumok, például a dalmáciai Sebenico (ma Sibenik, Horvátország) ferences kolostorának könyvtárában őrzött kézirat, a Laskai-kódex: ezt Laskai Demeter állította össze 1433-1435 körül és tartalmazza Laskai személyes védőszentje, Szent Demeter legendáját is. A további lehetséges források között felmerülnek a breviáriumok, valamint Esztergom, Erdély, Kalocsa és Zágráb liturgikus anyaga is. Árulkodó adalék, hogy az 1330-as években készült Magyar Anjou Legendárium Szent Demetert ábrázoló képei Szent Gellért képei mellett szerepelnek. Az Árpád-kori személy- és helynévadáson túl tanulságos, hogy Szent Demetert hol szerepeltetik és hol mellőzik a korai liturgikus kódexekben: Nyitrai evangelistarium (11-12. század fordulója -Szent Demeter szerepel), Esztergomi benedictionale (11. század vége - Szent Demeter nem szerepel), Szent Margit-sacramentarium (11-12. század fordulója - Szent Demeter nem szerepel), Codex Albensis (12. század első fele - Szent Demeter nem szerepel), Pray-kódex (1192 és 1195 között - Szent Demeter szerepel: „Istenünk, aki a mai ünnepet boldogságos Szent Demeter vértanúd emlékével megszentelted ... Istenünk, aki megengedted nékünk, hogy boldogságos Szent Demeter vértanúd ünnepében gyönyörködjünk ..., hogy boldogságos Szent Demeter vértanúdnak oltalma által ... méltóvá lehessünk az örökkévaló lakomában való részesedésre" [Deus qui sanctam huius diei sollempnitatem per commemorationem beati Demetrii martyris tui sacrasti ... Deus, qui nos beati Demetrii martyris tui concedis natalitio perfrui ... ut beati Demetrii martyris tui ... adiuti subsidio aeternis interesse epulis mereamurY). A nyugat-európai Szent Demeter-hagyomány (johanni'ták, Speyer, Párizs) áttekintése után Szent Demeter magyarországi legendájának keltezése következik a kéziratok és a stílus alapján: 1230-1240-es évek. Az Árpád-kori latin nyelvű irodalom Horváth János-féle stilisztikai időrendje (rímes próza: 11-12. század, ritmikus próza: 13-15. század) — ahol az átmenetet Anonymus rímes prózából fejlesztett prosimetruma jelenti — ellenére Szent Demeter magyarországi legendája nem ritmikus próza, clausulái (mondatzárásai) nem mutatnak szabályos képleteket, hanem a rímes próza ismérveit hordozzák: Paginae divinae sensus interpretanda / et assidue docendo / quia perditus homo /pro peccato suo / aeternitatis veste privatus / mortalitate sit indutus / et quoniam Dei filius / carnis velamine tectus / nobis sapientissimus apparuit / et ab opere suo mortem elongavit / et ab erroris tramite hominem separavit („A Szentírás értelmét magyarázva / és állhatatosan tanítva / mivel az elveszett ember / bűne miatt / az örökkévalóság ruháját elveszítvén / halandóságba öltözött / és mivel Isten fia / a test ruháját felöltvén / a legbölcsebbként jelent meg nekünk / és teremtményét megmentette a haláltól / és az embert eltérítette a tévedés ösvényéről"). A sirmiumi hagyomány eredete (94-108. o.) után a Szent Demeter hazai tiszteletének középkori és újkori emlékei című tanulmányban (109-136. o.) Tóth Péter az egyházi költészet emlékei között áttekinti Szent Demeter zsolozsmáját (Graecorum alta soboles Demetrius) és a miseliturgia szövegeit (alleluia és sequentia: Qui semen Christi doctrinae / Et formám legis divinae / Cautelam tristis ruinae / Sparsit Thessaloniae [„0 oktatta Krisztus tanát, / törvényének parancsszavát, / bús romlástól óvni hazát, / Szaloniki népének"]). A latin nyelvű legenda-feldolgozások között egy 15. századi kódexben fennmaradt varsói legendaváltozatot, illetve egy rendi breviáriumban fennmaradt pálos legendaváltozatot említ (Velence 1536 és 1540). A Schlügli-szójegyzék 15. századi kódexének hexameteres naptárában egy ismeretlen latin nyelvű Szent Demeter-vers található: Demetrius martyr Domini venerandus, amatus / De scrobe mundi ducat nos ad gaudia mundi („Ó, Demeter, tisztelt, szeretett mártírja az Úrnak, / Vidd a világból át örök ünneplésre a néped"). Temesvári Pelbárt Pomerium sermonumában a következő olvasható: „A Szent Demeter ünnepére való beszédhez lásd a commune vértanúkra vonatkozó legendát" (De sancto Demetrio sermonem vide in communi applicando legendám). Az 1527 táján készült és a Karthauzi Névtelennek tulajdonított Erdy-kódex szintén tartalmaz egy magyar nyelvű Szent Demeter-legendát. A szent tisztelete azonban elhalványul az újkori Magyarországon: az 1509-es Liber Ordinarius Agriensis még említi Szent Demetert, de már számol azzal, hogy nem minden liturgikus könyvben