Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Lázs Sándor: A Pozsonyi Kódex írói és műveltségük II/467
gyességi gyakorlatot a somlóvásárhelyi premontrei apácák is követték, arra bizonyíték a kódex ismeretlen scriptorának megjegyzése, amelyben kéri az imakönyv tulajdonosát, hogy őérte is imádkozzon a feszület és Szűz Mária szobra előtt.8 2 Az 1520-ban lejegyzett imák rendje megengedi azt a feltételezést, hogy valamilyen szerkesztési mintát követettek a másolók, külön választva a Megváltóhoz, illetve anyjához szóló könyörgéseket, fohászokat. Az első kéz írta Szent Brigitta tizenöt imáját a második kéz másolatában Krisztushoz szóló orációk -0 Vram iesus christus ymadlak thegedet, Vram myndehato isten, O Megytelen [!] embersegh - követik, majd négy evangéliumi szakasz. Ezek után magyar és latin nyelvű Mária-imádságok sorjáznak - 0 Een Nemes azzonyom, IDwoyzlegh dycheseghes Nap?ial fenosb chyllagh, O Dychosignek azzonya, Gaude virgo graciosa, O dulcis amica dei Rosa, Aue Maria alta stirps -, amelyeket egy helyen szakít meg a egy latin, valamint egy magyar nyelvű, Krisztushoz szóló imádság: az O nuda humanitas és az O Vram Iesus christus halaath kezdetű. A kódex a négy evangéliumi részletettel imitálni látszik a hóráskönyveket,8 3 de különbözik is tőlük azáltal, hogy nem a megszokott szakaszokat találjuk benne.8 4 A négy részlet a Pozsonyi Kódex ben a De tempore ünnepkörhöz tartozik,85 és a kódex kiadóinak véleményével szemben a premontreiek használta perikoparendszert követik.8 6 Ugyanerről Gert Groote azt mondja, hogy a fantáziadús elmélkedés éppen olyan hasznos a meditáció számára, mint a szobrok, amelyek megelevenítik a történéseket (Gerardo Groote; II trattato „De quatuor generibus meditabilium" Ed. Ilario Tolomio. Padua 1975. 171-175.). 82 „az megh fezolth iesus christusth ees az zeep zyz Mariath ymagyatok páter nosterth ees aue maiath mondwan" (PK 24v:25-28.). - A „szép Szűz Mária" kifejezés a somlóvásárhelyi kolostor szobrának szépségére vonatkozhatott, nem függ össze a híres regensburgi Szép Mária ábrázolással. (Endrődi Gábor szíves közlése.) 83 Szabó Flóris: A hóráskönyvek hatása kódexirodalmunkra. Irodalomtörténeti Közlemények 71. (1967) 163-167. 84 János 1,1-14, Lukács 1,26-38, Máté 2,1-12 és Márk 16,14-20., vö. Szabó F.: A hóráskönyvek hatása i. m. 165. 80 Lukács 2,21 (Kiskarácsony - Circumcissio Domini), Lukács 2,42-52 (Vízkereszt nyolcadában vasárnap), Márk 16,1-7 (húsvét), János 6,56-59 (Űrnapja) - PK 14v:6-16v:9. A perikoparendszerről vö. Timár K.: Prémontrei kódexek i. m. 27. Az ottani felsorolás a Pozsonyi Kódex evangéliumi szakaszait nem vizsgálja. 86 A Pozsonyi Kódexben a szóban forgó ünnepekre ugyanazok a szakaszok rendeltettek, mint a Döbrentei-kódexben. (Döbrentei-kódex - 1508. Halábori Bertalan keze írásával. Közzéteszi, bevezetés és jegyzetek Abaffy Csilla, Madas Edit, T. Szabó Csilla. Bp. 1995. [a továbbiakban: A Döbrenteikódex kiadása - ha kiadást idézem]). Az említett evangéliumi szakaszok: Kiskarácsony - 139r:20, vízkereszt nyolcadában vasárnap - 141r :5, húsvét - 158v :14, űrnapja - 173r :14. Ez az egyezés önmagában nem lehet újabb adalék a vitatott eredetűnek tartott Döbrentei-kódex premontrei származása melletti érvekhez, hiszen a szóban forgó ünnepek evangéliumi szakaszai megegyeznek a Missale Romanum beosztásával. A Döbrentei-kódex kiadói úgy vélik, hogy a kódex perikópabeosztása a frank-római gyakorlatot követi, és számos ponton eltér az egyházmegyei és a rendi úzustól, majd arra tesznek utalást, hogy a kézirat perikóparendszere a pálos beosztáshoz áll legközelebb. Vélekedésüket azzal erősítik, hogy a kódex De Sanctis részében lévő Coronae spineae Domini ünnepét (máj. 4.) úgy említik, mint amelyet a középkori Magyarországon a domonkosoktól átvéve a pálosok ünnepeltek. (A Döbrentei-kódex kiadása i. m. 13.) Természetesen igaz, hogy az ünnepet megülték a pálosok, misekönyveikben és breviáriumaikban szerepel is (Vö. Radó, P.: Libri liturgici i. m. 370., 533.; Török József: A magyar pálosrend liturgiájának forrásai, kialakulása és főbb sajátosságai [1225-1600]. Bp. 1977. 42.). Az érv azonban semmiképpen sem perdöntő a Döbrentei-kódex feltételezett pálos eredete
