Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Lázs Sándor: A Pozsonyi Kódex írói és műveltségük II/467
A kódexben lévő evangéliumi szakaszok más bibliafordításokkal való összevetésénél kitűnik, hogy azok nem valamely más fordításnak a másolatai.87 így aztán igazán meglepő, hogy az evangélium két versnyi részlete mind a négy ismert fordításban egy nyelvjárási kifejezés és egy szórendi változtatástól eltekintve azonosan hangzik: Az én testem bizony étek és az én vérem bizony ital, az ki eszi én testemet és iszja én véremet énbennem lakozik és én übenne (János 6,56-57).8 8 Ellene lehetne vetni, hogy az igen egyszerű latin szöveget (Caro enim mea vere est cibus et sanguis meus vere est potus. Qui manducat meam carnem et bibit meum sanguinem in me manet et ego in illo.) nehéz is lett volna másképpen fordítani. Igen, ám hasonlóan könnyű mondatokat a Szentírás fordítói számtalanszor adnak vissza különbözőképpen, ha másban nem, akkor a szórendben térnek el egymástól.89 Úgy tűnik fel tehát, hogy e részletnek létezett egy a közmegegyezésben élő magyar változata. A négy evangéliumi részlet az elmondottak ellenére nem új fordítás: korábbi szöveg másolata. A húsvéti szakasz lathak (15v :21) szavát csak második nekifutásra sikerült leírnia a másolónak, előbb lath<akakh> alakot vetett papírra. A kódex 1520 után, részben Bécsben, már az apácák által írott lapjainak — a használati (áldozás és gyónás előtti) imák mellett —jelentős hányadát teszik ki a Mária-orációk. Feltétlenül igazat kell adnunk Gábriel Asztriknak, amikor a rendi reform, és az abban közreműködő a nagy műveltségű Gosztonyi János és Fegyverneki Ferenc hatásának tulajdonítja a 16. század eleji premontrei kódexirodalom felvirágzását és egyben a Pozsonyi Kódex keletkezését is,90 jóllehet ez inkább újravirágzás, hiszen a magyar nyelvű irodalom korábbi, és mára már elveszett hagyományaira vezethető vissza: a kódex szövegeinek többsége másolat. Abban viszont nem lehet vele egyetérteni, hogy Pozsonyi Kódexet lelkiségtörténeti szempontból elemezve a latin nyelvű szövegekben erős francia hatást, valamint az Immaculata Conceptio magyarországi terjedését látja.91 Az általa mellett, mivel az ünnepet tartották premontreiek is; a csúti breviárium is jelzi a napot: „Floriani mr. et spinee corone" (Radó, P.: Libri liturgici i. m. 340.). 87 A szakaszok nem egyeznek sem a Jordánszky-, sem a Döbrentei, sem a Müncheni Kódex megfelelő helyeivel. 88 az en testem Byzon ethek Ees az en verem bizon ytal / az ky ezy az en thestemeth / Ees yzya en veremet / En Bennem lacozik / Ees een v benne - PK 16r:18-16v :l, vö. „En testem bizon etek es en verem bizon ital : ki en testemet ezy es izia en veremet en bennem lakozik es en vbenne" (Döbr-k 173r:15), „Mert en tesem bizon etec es en verem bizon venerec Ki ezi en testemet es izia en veremet en bennem lacozic es en o benne" (MünchK 91v:al8-23.), „Merth az en testem byzon eetel : es az en verem byzon ytal / ki az en testemeth eezy es az veremeth yzya en bennem Lakozyk / es en hw benne" (Jord-k 140r:a45-bl.), vö. még Szerecz Alajos Imre: Kódexeink párhuzamos szentírási töredékei. Bp. 1916. 116-125. 89 Uo. 90 Gábriel A.: A prémontrei kódexirodalom i. m. 132, vö. Oszvald A.: Fegyverneky Ferenc sági prépost i. m. 67-68. 91 Gábriel A.: A Pozsonyi Kódex eredeti kézirata i. m. 341-344. és Uő: A premontrei kódexirodalom i. m. 145. - Gábriel Asztrik nyomán Bálint Sándor is a szeplőtelen fogantatás koncepciójának terjedését látja a kódex Mária-imádságaiban és -himnuszaiban (Bálint S.: Szeged reneszánsz kori műveltsége i. m. 60-61.).
