Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Lázs Sándor: A Pozsonyi Kódex írói és műveltségük II/467
keztek, rájuk lehetett bízni az oklevelek kiállítását, illetőleg az írnokok irányítását. Ez a feladat férfi konventek esetében a lectoré volt; rajta kívül mindenképpen szükség volt egy, vagy akár több nótáriusra, akik a tényleges munkát, az oklevelek írását végezték.3 5 Hogy kik voltak azok, akik Somlóvásárhelyen tevékenykedtek, nem tudjuk, de az biztos, hogy a rend vezetői szerzeteseket is rendeltek a kanonisszák mellé. Egyőjüket név szerint is ismerjük: 1522-ből van adatunk arra, hogy a vasvári káptalannál Mátyás premontrei szerzetes, apácavásárhelyi prépost36 járt el a nővérek ügyében.3 7 0 — amellett, hogy a város és egyben a sororok lelkigondozója lehetett — talán a hiteleshely munkájában is részt vett.3 8 Feltűnő viszont, hogy Várdai Pál esztergomi érsek az apácáknak szóló menlevelében, nem említ szerzeteseket, akik velük menekülhetnének a török elől.3 9 Nem valószínű, hogy a lelkigondozó állította volna ki a hiteleshely okleveleit. A munka gyors átvételéből viszont bizonyosnak látszik, hogy a somlóvásárhelyi hiteleshely kancelláriájának a bencés időkben is tevékenykedő személyzetének egy része, tehát azok, akik a nótárius feladatát ellátták, 1511 után is hivatalukban maradtak, munkájuk folyamatos lehetett. Valószínűleg deákok, klerikusok voltak. Klerikusok számos hiteleshelyen tevékenykedtek, így a jelentős — szintén premontrei — leleszi és a csornai konvent melletti kancelláriákban is.4 0 A két monostor esetében ezek a klerikusok, néhány kivételtől eltekintve, többnyire a rend növendékei voltak, tehát nem alkalmazottak.4 1 Ok látták el az oklevelek kiállítása körüli alapvető feladatokat, de a tényleges irányítást többnyire itt is alkalmazottak, officiálisok végezték.4 2 Hasonló lehetett a helyzet Somlóvásárhelyen is, annyi különbséggel, hogy világiakat kellett alkalmazniuk a posztok betöltésére. A gyakorlati jogban legalábbis valamelyest jártas klerikusokat kellett fizetniük írnoknak és a kancelláriát vezető nótáriusnak.4 3 Az apácáknak erre minden gazdasági lehetőségük megvolt. 35 Eckhart, E: Die glaubwürdigen Orte i. m. 71-76. 36A somlóvásárhelyi prépost tevékenységéről 1. Oszvald A.: Fegyverneky Ferenc, sági prépost i. m. 67., és a kolostor mellett működőkről 1. Egyháztörténelmi emlékek a magyarországi hitújítás korából. Szerk. Bunyitai V[ince], Rapaics R[ajmund], Karácsonyi J[ános], Bp. 1904. II. 385. 37 DL 24 331., Lukcsics P: A vásárhelyi apácák története i. m. 95. 38 Lukcsics úgy véli, ez az „assignatio" lehet alapja a vásárhelyi prépostságnak (Lukcsics P: A vásárhelyi apácák i. m. 36.). 39 Lukcsics P: A vásárhelyi apácák i. m. 98. - Bécsben az apácák javadalmaztak egy ott élő magyar gyóntatót, 1. Richard Perger - Walter Brauneis: Die mittelalterlichen Kirchen und Klöster Wiens. (Wiener Geschichtsbücher 19/20.) Wien-Hamburg 1977. 192. 40 A leleszi prépostság és a csornai konvent jegyzői között többen litteratusok voltak, 1. Kumorovitz B.\ A leleszi prépostság tagjai i. m. 26-28. és Horváth A.: A csornai konvent i. m. 20. - A litterátusok működéséről 1. még Mályusz E.: Egyházi társadalom i. m. 369-376., valamint Kubinyi András: Polgári értelmiség és hivatalnokrétege Budán és Pesten a Hunyadi- és a Jagelló-korban. Levéltári Közlemények 39. (1968) 221. 41 Kumorovitz B.: A leleszi prépostság tagjai i. m. 26. 42 A premontrei prépostságok saját tagjaik mellett a leleszi és sági (Ipolyság) hiteleshelyen alkalmaztak világi jegyzőt és subnotariust, 1. Mályusz E.: Egyházi társadalom i. m. 250. 43 A világi értelmiség kialakulásáról 1. Mezey László: A pécsi egyetemalapítás előzményei. (A deákság és hiteleshely kezdeteihez). In: A pécsi egyetem történetéből. Szerk. Csizmadia Andor. Pécs 1967. 53-84. és Mályusz E.: Egyházi társadalom i. m. 366.
