Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Honvári János: Pénzügyi és vagyonjogi tárgyalások és egyezmények Magyarország és az Egyesült Államok között, 1945-1978 I/37
Ausztriával és Nagy-Britanniával az 1960-as évek közepén megkötött pénzügyi egyezmények révén sikerült megnyugtató módon és véglegesen lezárni a vitatott vagyonjogi problémákat.2 5 Ez a tanulmány azt a kérdést vizsgálja, hogy miért volt szükség a II. világháborü után több mint három évtizedre ahhoz, hogy a magyar-amerikai gazdasági kapcsolatokat komoly mértékben terhelő régi és üjabb keletű adósságok rendezésére sor kerülhessen.26 Bár a szubjektív tényezők2 7 szerepét hiba volna teljesen figyelmen kívül hagyni, a két ország kapcsolatának alakulásában a döntő szerepet a két világrendszer és a két nagyhatalom politikai viszonyának alakulása játszotta, amelyet alább részletesebben is bemutatok.2 8 A pénzügyi-vagyonjogi megállapodás aláírását nyilvánvalóan akadályozta az a tény, hogy Magyarország — a beszámítható követeléseket sem hagyva figyelmen kívül — messze az USA-nak tartozott a legnagyobb összeggel. Egy 1960 őszén készített pénzügyminisztériumi előterjesztés szerint a hosszú lejáratú adósságok összege kereken 43 millió dollárt tett ki.2 9 A többi hitelező országgal ellentétben az amerikai befektetőket képviselő bizottság hosszú ideig hallani sem akart „csődmegoldásról", vagyis nem járult hozzá a tőke és a kamatok — más országok esetében alkalmazott — nagymértékű redukálásához. A kötvények eredeti névértékének elfogadását tekintette tárgyalási alapnak, legfeljebb a fizetési határidő meghosszabbítására ill. a kamatok csökkentésére mutatott hajlandóságot. Magyarország ezen kívül tartozott még 8,6 millió dollár rövid lejáratú adóssággal és az államosított amerikai vállalatok (MAORT, Standard Villamossági Rt. Vacuum Oil Co.), valamint házak és az 1945. évi földosztás során kiosztott földbirtokok 550-600 millió Ft-ra becsült értékével.30 Rendezésre várt még az 1946/47-ben felvett hadianyag-vásárlási kölcsön, valamint az amerikaiak magyarországi vagyonában a II. világháború alatt bekövetkezett több mint 1 milliárd Ft kár.3 1 Az USA 1963-ra Jugoszlávián kívül, amellyel már 1948-ban lezárta a vagyonjogi vitát, három szocialista országgal, Romániával, Lengyelországgal és Bulgáriával egyezett meg a háborús károkért és az államosított amerikai va-25 Az 1964. július 10-én Bécsben parafált magyar-osztrák vagyonjogi egyezményről lásd: Gecsényi Lajos (2000) 264-265, 270-277. és Honvári János (2007) 9-10. 26 Magyarország egyedül az amerikai hadifelesleg vásárlására felvett hitelt törlesztette, igaz, azt sem az egyezményben vállalat kötelezettség szerint dollárban, hanem forintban. 2 ' Rákosi Mátyás és szűkebb vezetői körének zsigeri Amerika-ellenessége kimutathatóan hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországnak a többi szocialista országhoz képest hosszú időn keresztül sokkal ellenségesebb volt az Egyesült Államokhoz fűződő viszonya. 28 A II. világháború utáni magyar-amerikai viszony alakulására nézve részletesen lásd: Borhi László (1977) és Borhi IAszló (2000) 29 Ide sorolták a II. világháború előtt kibocsátott kötvény- és jelzáloghitelek ki nem fizetett részét, az I. világháború után nemzetközi segélyakció keretében lisztvásárlásra és hadifogságba esett magyar katonák hazaszállítására felvett kölcsön kamatokkal növelt hátralékát, valamint a Nagyatádi-féle földreform kapcsán kártalanításra felvett kötvényhitelekből még fennálló tartozásokat. 30 Az Egyesült Államok több máit 90 részben vagy teljesen államosított amerikai vállalat és közel 500 kisajátított ház, valamint a földosztás során igénybe vett 12 600 hold föld után követelt kártalanítást. 31 Az 1946/47-ben biztosított 30 millió dollár ún. Surplus hitelkeretből 15,9 millió dollár értékű áru (teherautók, mozdonyok, alkatrészek, nyersanyagok stb.) vásárlására került sor. Ebből a hitelből — magyar értelmezés szerint — 1960 őszén még 10,3 millió dollár tartozás állt fenn. Az 1 milliárd 75 millió Ft-ra bejelentett háborús kárigény amerikai becslés volt, amelyet a kortársak túlzónak tartottak. (Kozma László [2001] 93.)
