Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Honvári János: Pénzügyi és vagyonjogi tárgyalások és egyezmények Magyarország és az Egyesült Államok között, 1945-1978 I/37
gyonért fizetendő kártalanításban és előrehaladott tárgyalásokat folytatott erről a kérdésről Csehszlovákiával is. A megegyezést elősegítette, hogy az USA-ban zárolt román, bolgár és csehszlovák követelések megközelítették az amerikai kártalanítási igényeket.3 2 Lengyelország pedig nagy összegű és igen kedvező konstrukciójú hiteleket kapott élelmiszerek, gabona és hús vásárlására, amelyre Magyarországnak akkor semmilyen kilátása nem volt.3 3 A nyugat-európai fejlett tőkés országokkal ellentétben az USA sohasem volt és feltehetően a jövőben sem lesz Magyarország első számú külkereskedelmi partnere. A két ország eltérő fejlettségi szintje, nagyságrendje, a tengerentúli ország fogyasztóinak a minőséggel, a szállítás ütemességével kapcsolatos magas igénye, az amerikai piacra való betörés közismert nehézségei és nem utolsósorban a több ezer kilométeres távolság miatti magas szállítási költség az észak-amerikai államot még akkor is a jelentéktelen külgazdasági partnerek közé sorolta, amikor a két ország viszonyát nem árnyékolták be politikai konfliktusok. Kelet-Európa kizárólag kiélezett konfliktusos helyzetekben (1956, 1968, 1980 stb.) került az USA külpolitikájának homlokterébe, egyébként a régió nem bírt különösebb jelentőséggel, bár a térség egyes országait az amerikai kormányzat nagyságuk, geopolitikai helyzetük, az adott országból származó amerikai diaszpóra nagysága, a belpolitikai élet liberalizálódása és leginkább a szovjet külpolitikától való tényleges vagy látszólagos függetlenedésük alapján sohasem kezelte egyformán. Averell Harriman külügyminiszter-helyettes a magyar kollégájával 1963 végén folytatott megbeszélésén egyáltalán nem rejtette véka alá, hogy az USA a kereskedelmi kapcsolatokban azért preferálja Jugoszláviát és Lengyelországot, mert e két ország Moszkvától „függetlenebb" politikát folytat.3 4 A magyar-amerikai kapcsolatok alakulása A két világháború között illetve néhány évig még a háború után is Magyarország és Amerika kapcsolatát a Washingtonban 1925. június 24-én aláírt, 32 A szovjet táborhoz tartozó szocialista országok közül az USA 1960. március 30-án elsőként Romániával írt alá vagyonjogi megállapodást, amely a hosszú lejáratú kötvényadósságokra nem vonatkozott. Az USA-val szemben fennálló román tartozások teljes és végleges kiegyenlítése fejében keleti szomszédunk a kötvényadósságokon felül 24 526 370 dollár egyösszegű kártalanítást vállalt, amelyet az Egyesült Államokban a háború alatt zárolt és értékesített román vagyon értékével, 22 026 370 dollárral csökkentettek. így Romániának mindössze 2,5 millió dollárt kellett 1960. július l-jétől négy év alatt egyenlő részletekben kifizetni. (MOL XIX-A-16-f. Nyers Rezső pénzügyminiszter 1960. május 27-i levele Kiss Árpád tervhivatali elnökhöz.) 33 Lengyelország 1957 és 1960 között közel 190 millió dollár hitelt kapott mezőgazdasági termények vásárlására, amit a terményfelesleg kiviteléről szóló Public Law (PL) 480-as törvény alapján még mintegy 290 millió dollárral megtoldottak.A PL 480-as törvény értelmében kedvezményezett országok saját valutájukkal fizethettek az amerikai szállítmányokért. A lengyelek tehát zlotyban, vagyis zömében lengyel áruk exportjával törleszthették volna a hitelt, ha az USA igényt tartott volna ennyi lengyel árura.(Lásd: MOL XIX-J-1-j KÜM USA TÜK 33. doboz. 199. tétel. Előterjesztés a Pénzügyminisztérium Kollégiumához az Egyesült Államok viszonylatában fennálló pénzügyi problémák tárgyában, 1960. szeptember 6.) 34 Harriman arról beszélt, hogy az USA azért szállít a PL 480-as törvény alapján gabonát Lengyelországnak, mert politikája Moszkvától nagyobb mértékben eltér, mint a többi kelet-európai országé. (Feljegyzés Mód Péter külügyminiszter-helyettes megbeszéléséről Averell Harriman amerikai külügyminiszter-helyettessel, 1963. december 15. Közli: Borhi László [2002] 381-383.
