Századok – 2009

KÖZLEMÉNYEK - Szabó Noémi Gyöngyvér: Monasztikus férfikolostorok társadalmi kapcsolatai a 15-16. században a végrendeletek tükrében II/451

Az általam átnézett forrásokban még hat monostor kapott egy-egy vég­rendeleti adományt. A borsmonostori ciszterci apátságra 1433-ban lélekvált­ságként szőlőt hagyott Kőszegi Miklós rákosi várnagy özvegye. Az oklevél meg­említette, hogy néhai férje, Miklós is tett végrendeleti adományt az apátságnak — talán épp a szőlőt —, erről többet ennél az említésnél, sajnos, nem tudni. A végrendelet ugyan győri illetőségűnek sugallja a házaspárt, viszont az apátság­nak adományozott szőlő Kőszeg mezővárosban volt. Borsmonostornak ez elő­nyös volt, mivel a szóban forgó szőlőt délről az apátság Gugol nevű szőlője hatá­rolta, így azt a szerzetesek bővíteni tudták. A vizsgált testamentumokban a premontreiekre csak birtokokat hagytak a végrendelkezők, akik — a Turócnak adományozó Lászlófalvi Miklós7 5 kivéte­lével — asszonyok voltak. Mórichida esetében mindössze annyit tudunk, hogy Szentmiklósi Kaza Márk néhai leányának, Margitnak hitbérét és jegyajándé­kát, melyet végrendeletében a monostorra hagyott, Musli Péter — az elhunyt Margit fia — megadta a prépostnak és konventnek. Borhi Benedek özvegyének, Katalinnak 1515-ban kelt testamentuma fennmaradt. Az érte, férjéért, és elő­deikért mondandó misékért Hont vármegyében, Herzekfölde prédiumon vásá­rolt birtokrészt hagyta a sági konventre. Két évvel később, 1517-ben Dobronci László zalai nemes özvegye, Ágota végrendelkezett, de ezt a testamentumot már megelőzte egy korábban, 1501. december 12-én kötött megállapodás. Eb­ben Dobronci László és felesége, Ágota a Zala vármegyei Kisdobronc és Vas vár­megyei Sejter birtokrészeiket a türjei konventnek adományozták úgy, hogy amíg élnek, a konvent köteles őket illően ellátni élelemmel és ruhával. Emellett Dobronci László fia Jánosra nagykorúsága eléréséig, valamint birtokaira, bir­tokrészeire vonatkozó oklevelekre — melyek Bezerédi Miklósnál vannak — a szerzetesek viseljenek gondot. Nagykorúsága elérése után birtokrészeit meg­kaphatja János, aki László és Ágota birtokrészeit is kiválthatja, viszont János magtalan halála esetén minden birtokot a türjei konvent kap meg.7 6 Ágota ezt érvényben hagyva adományozta a türjei prépostságnak a Zala vármegyei Dob­ronc birtokon levő két nemesi és hat jobbágy telket részben lélekváltságul, rész­ben 23 aranyforintért, azonban kikötötte, hogy amíg él, a konvent lássa el ru­hával és élelemmel.7 7 1526. május 17-én a kapornaki konvent jelentette, hogy Semlyéni Péter újudvari plébános iránt érzett hálából — aki egyébként Antal kapornaki apát vér szerinti testvére volt — a monostortemplomtól északra eső, eddig üresen 75 Valójában itt sem ismerjük a végrendeletet, István prépostnak a birtokjogokért való pereske­déséből ismerjük Miklós végakaratát. 76 DL 101 796. 77 A ruházattal és élelemmel való ellátás kitétele más rendeknek tett végrendeletben is előfor­dul: 1447 után Kapás Kelemen özvegye, Margit kijelentette, ha férje által reá hagyott szőlőt öregsége miatt nem tudná művelni, akkor a szentpéteri pálosok még az életében birtokukba vehetik azt azzal a kikötéssel, hogy a szerzetesek őt élelemmel és ruházattal kötelesek lesznek ellátni (1454: DL 14 825.). 1464: Keszeghányi Bálint és Péter a Zala vármegyei Keszeghányban levő teljes birtokrészei­ket lélekváltságként a somlyóvásárhelyi apácákra hagyták. Kikötötték, ha valaki a rokonok közül megzavarná az apácákat a birtokukban, akkor az köteles a bírói részen túl 200 aranyforintot fizetni. Az apácák pedig vállalták, hogy az adományozókat halálukig tisztes élelemmel és ruházattal fogják ellátni - DL 15 910.

Next

/
Thumbnails
Contents