Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Honvári János: Pénzügyi és vagyonjogi tárgyalások és egyezmények Magyarország és az Egyesült Államok között, 1945-1978 I/37
vagy nem szorgalmazta, vagy a Magyarországgal kötött pénzügyi és vagyonjogi egyezménybe számította be ez irányú követelését.1 0 Jelentős kártalanítási kötelezettség keletkezett a külföldi tulajdonban lévő földek földreform során történő elvétele, valamint a nem magyar érdekeltségű vállalatok, ház- és egyéb ingatlanok államosítása kapcsán is.1 1 Az 1947. évi párizsi békeszerződés természetesen nem csak Magyarországnak a Szövetséges és Társult hatalmakkal szemben a háború előttről fennálló tartozásait ismerte el jogosnak, hanem fordítva, a volt hadviselő felekkel szemben a háború előtti időkben szerzett követeléseit is, amelyeket a nyugat-európai és tengerentúli országok mindaddig zároltak és nem fizettek vissza, amíg hazánk el nem ismerte tartozásait. Magyarország — a többi vesztes országhoz hasonlóan — kénytelen volt lemondani a német-magyar külkereskedelmi forgalomban a háború kitörése után keletkezett mintegy 26 millió dollár követeléséről. Ellenben a békeszerződés 30. cikkében jogot szerzett arra, hogy a nyugatra hurcolt magyar javakat az ország visszakaphassa. Magyarország „szervezett anyagi kiürítése" 1944. november 3-án kezdődött. Korántsem teljes német adatok szerint 1945. január 15-ig 32 070 vagon és 600 uszály magyar anyag, gép, felszerelés stb. érkezett Németországba, nem beszélve a lábon kihajtott állatokról, a gépkocsikon, szekereken kiszállított javakról.1 2 A nyilas kormány 1944. november 14-én olyan megállapodást írt alá a Német Birodalom képviselőivel, hogy a fontos hadiüzemeket Magyarországról a Birodalom ill. a Protektorátus területére kell áttelepíteni, ami azonban a tulajdonviszonyokat nem érinti és amint a katonai helyzet ezt megengedi, a kitelepített üzemeket Magyarország vissza fogja kapni. Német részről később is elismerték, hogy az áttelepített értékek a magyar nemzeti vagyon részét képezik és amennyiben a kiszállított javakat német célokra használják fel, „úgy ezeket a német kormány a magyar kormánnyal közösen megállapított szükséglettervezet (Gemeinsame Bedarfplanung) alapján természetben (in Natur) visszaszolgáltatja".13 Erre azonban a hadi helyzet ismert alakulása miatt nem került sor. Pénzügyminisztériumi források a restitúció teljes leállítása után még mintegy 200 millió dollárra taksálták a Németország és Ausztria nyugati (elsősorban amerikai) megszállási zónájából vissza nem szolgáltatott magyar vagyon értékét.1 4 A külföldi tulajdonban lévő vállalatok és ingatlanok kártalanítás nélküli magyarországi államosítása miatt Ausztriában és az Egyesült Államokban zároltak és részben kártalanítás céljára felhasználtak mintegy 10 millió dollár értékű magyar aktívát. Az USA ezen túl befagyasztott további 1,4-1,5 millió dollár 10 Az USA közel 600 háborús kárigényt nyújtott be kereken 1 milliárd Ft összegben. 11 Ebben a tanulmányban kizárólag Magyarországnak a tőkés országokkal szemben a II. világháború előtti időszakból 1945-ben még fennálló, valamint a háború kapcsán és azt követően keletkezett újabb keletű nem kereskedelmi jellegű adósságairól, illetve a velük szemben hasonló okok miatt kimutatott magyar követelések rendezéséről lesz szó, ezért az ideiglenes fegyverszüneti egyezményben előírt jóvátételi fizetési kötelezettséget illetve a Szovjetunió kezébe adott volt német vagyon kérdését itt nem érintjük. 12 Népszabadság, 1960. március 19. 13 MOL XIX-J-1-j KÜM Ausztria TÜK 58. doboz. 200. tétel. 14 MOL XIX-J-1-j KÜM USA TÜK 6. doboz. A Külügyminisztérium IV főosztályának 1962. november 8-i feljegyzése Magyarország és az Egyesült Államok rendezetlen pénzügyi kérdéseiről. Közli: Borhi László (2002) 349-353.
