Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Körmendi Tamás: A magyarországi nemzetségi címerek kialakulásának kérdéséhez II/391
gondolhatnánk. Ezt látszik igazolni az is a tény is, hogy az Ákos nemzetség Ernye-ágából való két előkelő egyikének pecsétje fő motívumként mutat madarat, másikuké pedig a címerpajzson kívül szereplő ábrázolással (a pajzs mellett ábrázolt csukott szárnyakkal) utal rá. Ráadásul a saját pecsétjén tarpajzsot használó Ernye fia István országbíró hivatali helyettese, István alországbíró typariumátói fennmaradt 1300. évi töredékes lenyomaton a madáralak immár pajzsba foglalva szerepel a kör alakú pecsétmezőben.5 5 Ez azért különösen beszédes adat, mert az Árpád-kori alországbírók a fennmaradt pecsétek tanúsága szerint többnyire hivatali feljebbvalójuk címerét variálták.5 6 Mindezek alapján magunk is osztozunk Rácz György abbéli véleményében, hogy az Ákosok legkorábbi, már a 13. században is meglévő nemzetségi címere ragadozómadarat (sast vagy sólymot) ábrázolhatott.5 7 A Budmér nemzetségnek csupán egyetlen tagjától ismerünk 13. századi pecsétet: Balog (Sinister) Miklós királyi asztalnokmestertől.58 Az 1255. évi lenyomat 55 DL 1490. - MOL V 2 17a, V 2 29, BTM 64.136, ; DL 1559. - BTM 64.155.; közlését 1. Rácz Gy.: Az Ákos nemzetség i. m. 28. (4.1. sz.), 33. 56 Vö. Gerics József: A királyi bírói jelenlét a XIII-XIV század fordulóján. Jogtudományi Közlöny. Új folyam 17. (1962) 652.; Bertényi /.: Középkori címerjogunk i. m. 26. - A 13. századi alországbírók címeres pecsétein egyetlen kivételtől eltekintve rendre hivatali főnökük címerének elemei köszönnek vissza: a szakirodalom állításával ellentétben ez nem kivételképpen fordul elő, hanem határozott tendencia. így először is Karul fia Miklós alországbíró 1239-ből fennmaradt pecsétjén láthatjuk a felettese, Rátót nembéli Gyula országbíró nemzetségi címeréből kiemelt hárslevelet (DL 240. - MOL V 2 24, V 2 100; MKCs 1155.; BTM 64.38.; fényképét 1. Kumorovitz B. L.: Az authentikus pecsét i. m. 56, 29. sz. ábra; Kumorovitz L. B.: A magyar pecséthasználat i. m. VI. 45. sz. kép; Bodor I.: Árpád-kori pecsétjeink i. m. 20, 36. sz. kép; Solymosi L.: írásbeliség és társadalom i. m. 322, 32. sz. kép.). Simon alországbíró Kemény fia Lőrinc mellett tevékenykedett: pecsétjén 1264-ben egyetlen hatágú csillag látszik (DL 560. - BTM 64.58; DL 562. - MOL V 2 99, BTM 64.59.); Kemény fia Lőrinc országbíróként használt pecsétje pedig ugyan nem maradt fenn, nádori typariumának 1268. évi lenyomata azonban igen, s rajta a címerpajzs három sarkában egy-egy nyolcágú csillag figyelhető meg (DL 40 077. - MOL V 2 67.; BTM 65.1121.). István alországbíró 1269. évi erősen sérült pecsétjének megmaradt üres pajzstöredéke tarpajzsra enged következtetni; noha az országbírói hivatalt ekkoriban betöltő Ákos nembéli Ernyétől nem ismerünk pecsétet, fia, István azonban — mint az imént láttuk — szintén tarpajzsot viselt. Végül Devecseri Emich fia Márton alországbíró 1293-ban (DL 1359. - MOL V 2 51, MKCs 42, BTM 64.124.) és 1294-ben (DL 1374. - BTM 64.125.; 1294: BTM 65.1838.) használt pecsétjén a madárszárnnyal, ill. madárfejjel (?) kísért kettős harántpólya alighanem szintén főnöke, Péc nembéli Apor harántpólyás címerét variálja. Az egyetlen lehetséges kivételt Marcell alországbíró 1293 márciusából ránk maradt pecsétje jelenti, amely pajzson ábrázolt három cölöpjével egyértelműen a Héder nembéli Kőszegiek korunkban már szintén adatolható címerét másolja - annak ellenére, hogy akkoriban nincsen adatunk a mondott családból származó országbíróra: 1293. febr. l-jén még Hont-Pázmány nembéli Tamás (RA 3902. sz.), júl. 11-én viszont már Péc nembéli Apor (uo. 3935. sz.) viselte a rangos hivatalt. Elvben persze elképzelhető, hogy a két dátum közötti, nagyjából öt hónapnyi időszak során valamelyik Kőszegi úgy volt országbíró, hogy ennek emléke sehol sem őrződött meg, azonban az 1293. év viszonylag nyugodtnak tűnő politikai légkörében (,Zsoldos Attila: III. András. In: Lenkey Zoltán - Zsoldos Attila: Szent István és III. András. [Pál-huzamos életrajzok a magyar történelem századaiból] Bp. 2003. 184.) nem feltétlenül valószínű, hogy az uralkodó fél éven belül többször is átszervezte volna kormányzatát. 57 Rácz Gy.: Az Ákos nemzetség i. m. 21. 58 Balog Miklóst szakirodalmunk nem tartja számon a Budmérek között: származását részletesebben csak Wertner Mór vizsgálta, s ő csak annyit állapított meg róla, hogy nem hozható kapcsolatba a Balog nemzetséggel (Családtörténeti adalékok II. Turul 15. [1897] 136.; 1. még Karácsonyi J.: A magyar nemzetségek i. m. 311-312.). Magunk két ok miatt véljük úgy, hogy az asztalnokmester a Budmér nemzetségből való volt. Először is azért, mert 1255 évi pecsétjének sérült köriratát —
