Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Körmendi Tamás: A magyarországi nemzetségi címerek kialakulásának kérdéséhez II/391
nem egy kiterjesztett szárnyú ragadozómadár (valószínűleg sas vagy sólyom).36 Ugyancsak Rácz György fogalmazott meg új, tetszetős elképzelést a Geregye nemzetség állítólagos osztott címerével kapcsolatban, amelyet hivatali címerként az Árpádok sávozott pajzsából vezet le.3 7 Az utóbbi két eredményt Györffy természetesen még nem ismerhette tétele megfogalmazásakor, a fenti lista adataival szemben azonban ezeken túlmenően is több ponton kifogást emelhetünk: némely esetben csupán Györffy magyarázta félre azt, amit Csornának a nemzetségi címerekről szóló kézikönyvében talált, máskor viszont már Csorna megállapításait is kritikával illethetjük. Nem érthetünk egyet Györffyvel akkor, amikor a Kán nemzetség címerábrájaként az oroszlánt határozza meg - már csak azért sem, mert ilyesmit Csorna sem írt. A tekintélyes nemzetségnek csupán egyetlen tagjától ismerünk címeres emléket: a II. András uralkodása alatt nagy karriert befutó Öreg Gyulának maradt fenn egy erősen sérült vajdai pecsétje 1224-ből. Ennek hátlapján egy töredékes pajzson, vízszintes osztóvonal alatt valóban egy állat hátát és farkát figyelhetjük meg,38 s ezt az ábrázolást már Csorna is úgy értelmezte, hogy a címerpajzson eredetileg valószínűleg pólya, azon pedig egy úgynevezett leopárdos oroszlán volt látható. Csakhogy egyszersmind azt is megállapította, hogy a fenti ábrázolás legvalószínűbben a korabeli királyi kettőspecsét hátlapján szereplő, a sávozaton leopárdos oroszlánokat ábrázoló uralkodói címerből vezethető le, s alighanem sokkal inkább hivatali, mintsem nemzetségi jelvénye volt Gyula vajdának.39 Nincs tehát alapunk azt feltételezni, hogy a Kán nemzetség címerállata oroszlán lett volna. A Szalóki család címerállata Györffy szerint a hattyú volt. Ezt azonban sem Csorna, sem a Szalók nemzetség történetét feldolgozó Vaiju Elemér nem állította: pusztán annyit szögeztek le mindketten, hogy I. Ulászló király egy romlott állapotban ránk maradt, ismeretlen dátumú oklevelében Szalóki Péternek és testvéreinek hattyút ábrázoló címert adott.4 0 Legutóbb Kubinyi András mutatott rá arra, hogy a Szalóki család korai címerét ezen adat alapján meghatározni nem lehet.4 1 Csorna egyes megállapításait elsősorban módszertani alapon kérdőjelezhetjük meg, bár azt rögtön az elején le kell szögeznünk, hogy véleményét egyértelműen megcáfolni — források híján — többnyire lehetetlen. Magunk mindenesetre szerfölött bizonytalannak véljük például a Bár-Kalán, a Ják, a Kaplony, az Orsúr, a Salamon és a Vaja nemzetség címerének kizárólag késő középkori vagy egyenesen újkori adatokon nyugvó rekonstrukcióját. A Bár-Kalán nemzetség címerét Csorna annak alapján vélte meghatározni, hogy azon a négyeit pajzson, amelyet II. Ulászló király 1497-ben adományozott gersei Pethő Jánosnak, az első pajzsnegyedben egy oroszlán látható. A megadományozottnak ugyan mindössze annyi köze volt a Bár-Kalán genushoz, hogy felesége, szeri Pósafi Zsófia végső fokon a mondott nemzetségből származott, Csorna ezt mégis ele-36 Rácz Gy. : Az Ákos nemzetség i. m. 10-34. 37 Uő: Az Árpádok címere i. m. 127. (31. sz. jegyz.). 38 DL 111. - MOL V 2 7., V 2 64.; BTM 64.6.2.; fényképét 1. Kumorovitz B. L.: Az authentikus pecsét i. m. 56., 18. sz. ábra. 39 Csorna J.: Magyar nemzetségi i. m. 1252. 40 Uo. 1297-1298.; Varjú Elemér: A Szalók nemzetség. Turul 19. (1901) 173. 41 Kubinyi A.: Gondolatok i. m. 1413-1414.
