Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Körmendi Tamás: A magyarországi nemzetségi címerek kialakulásának kérdéséhez II/391
és 1274-ben,31 Henrik fia Iván 1275. évi3 2 és 1288. évi3 3 szlavón báni pecsétjein ezzel szemben a pajzson a családi címer (három cölöp) látható, a pajzs mellett viszont kétoldalt egy-egy oroszlán. Ez utóbbi állatalak a későbbiekben nem vált a Kőszegiek jelképrendszerének állandó motívumává: ugyanakkor Henrik fia Henrik címerének olyannyira állandó eleme lehetett, hogy fia is fontosnak tartotta átemelni a saját jelvényébe. Mindennek alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a pajzson kívüli ábrázolások a korai nemzetségi címerek esetében nem egyszerűen díszítő elemként szerepelnek, hanem a heraldikai kompozíció fontos, olykor meghatározó motívumaként; különösen akkor, ha egy hivatali pecséten a pajzsot a királyi címer elemei töltik meg. Dolgozatunk szempontjából ennek azért van jelentősége, mert a fenti felismerés birtokában már akkor is egyértelműen adatolhatónak kell tartanunk egy-egy nemzetségi címer 13. századi meglétét, ha annak fő motívuma akár csak pajzson kívüli elemként is felbukkan a genus valamelyik tagjának pecsétjén. 1.1. A legkorábbi nemzetségi címerek vizsgálatának módszertani keretei Dolgozatunk bevezetőjében említett elméletét Györffy elsősorban Csorna Józsefnek, a századforduló talán legkiemelkedőbb magyar heraldikusának a nemzetségi címerekről írott kézikönyvéből vett adatokkal támasztotta alá. Eszerint a honfoglaló nemzetségfőktől eredeztetett nemzetségek címerábrái: Aba - sas, Ákos nemzetség - két hal, Agmánd - farkas, Borsa - hal, Csanád - sólyom, Kacsics -oroszlán Kaplony - sas, Miskolc - sas, Osl - karmos sasszárny, Örsúr - sólyom, Salamon - sas, Szalók nembéli Szalóki család - hattyú. A honfoglaló törzsfőktől eredeztetett nemzetségeké (Ajtony, Csák, Bár-Kalán, Kán, Zsombor): oroszlán; kivéve az Árpád-törzset, amelyé turul. A nyugati származású, lovagi nemzetségek címerábrái ellenben: Balog - kétfejű sas, Geregye - többszörösen osztott pajzs vagy tölgyág, Gut-Keled - három oldalék, Győr - liliom, Hahót - homlokán keresztet viselő ökörfej, Héder - három cölöp, Hermány - sárkány, Hont-Pázmány - holdsarló és csillag, Ják - oroszlán, Pok - rózsa, Rátót - hárslevél, Vaja -hasított pajzs, Nagymartom család - szárnya fölött keresztet viselő sas.34 Vizsgálódásainak eredményeit Györffy ekképp összegezte: „A nemzetségfőktől származtatott nemzetségek általában totemállatnak is használatos állatalakot, főként ragadozómadarat viselnek címerükben; ugyanakkor a nyugatról beköltözött lovagok nemzetségei a nyugati heraldika jellegzetes heroldalakjait (geometriai formákat), stilizált növény alakokat, képzelt állatalakokat. Közös a két csoportban az oroszlán (...). Érdekes, hogy oroszlános címer általában olyan nemzetségekben tűnik fel, amelyek a hét vezértől származtatták magukat."3 5 Megjegyzendő, hogy az Ákos nemzetség címerének Rácz György által készített újabb, meggyőző rekonstrukciója szerint annak ábrája nem két hal volt, ha-31 DL 876. - MOL V 2 14, V 2 138a.; BTM 64.89. 32 P T A/r 65.1833. 33 DL 1186. - MOL V 2 139.; BTM 64.110.; közlése: Nagy Imre: A Németújvári grófok s a dömösi káptalan pecsétei. Archaeologiai Értesítő 11. (1877) 154-155. 34 Györffy Gy.: A magyar nemzetségtől i. m. 4-6, ill. a 4-5. oldal közötti tábla. 35 Uo. 4, 6.
