Századok – 2009
KÖZLEMÉNYEK - Körmendi Tamás: A magyarországi nemzetségi címerek kialakulásának kérdéséhez II/391
el bizonyíthatóan a nemzetségi szimbólumoktól, ha országos méltóságot viselvén a király címerének elemeit használták, magunk a továbbiakban nemzetségi címerként fogunk értelmezni minden olyan egyedi ábrázolást is, amelynek a tulajdonosát a kutatás sikerrel azonosítja valamelyik előkelő genus tagjaként. Külön problémát jelent a pajzson kívüli ábrázolások helyes értékelése. Minden jel abba az irányba mutat ugyanis, hogy a legkorábbi címeres emlékeink mellett szereplő úgynevezett külső ékítményeket sokszor nemcsak hogy a heraldikai kompozíció részének kell tekintenünk, de egyenesen a pajzson szereplő ábrázoláshoz hasonló értékű címerelemnek. Erre elsősorban abból lehet következtetni, hogy a 13. század végén és a 14. század első felében több méltóságviselő pecsétjén olyan elemek szerepelnek a királyi címer motívumait ismétlő pajzs körül, amelyeket további források alapján a nemzetségi címer részleteiként azonosíthatunk. így például Pok nembéli Móric fia Miklós erdélyi vajda valószínűleg 1277-ben vagy 1278-ban készített typariumának egy 1280. évi ^ nyomatán2 3 az ötször vágott pajzs körül négy (eredetileg hat) apró virág látható: alighanem a Pok nemzetség címeréből kerültek oda, hiszen azon vélhetőleg egy rózsa szerepelt. Az Abák címerállataként ismert sas a nemzetség széplaki ágából való Dávid fia Amadé két különböző nádori pecsétnyomójának összesen három lenyomatán is felbukkan pajzstartóként 1288-ban2 4 és 1299-ben.2 5 Ákos nembéli Ernye fia István országbíró 1298-ban2 6 és 1299-ben2 7 használt pecsétjén a pajzs két oldalán egy-egy csukott madárszárny utal a nemzetségi címer ragadozómadarára. Végül az ugyancsak az Aba nemből származó Nekcsei Demeter királyi tárnokmester 1335. évi pecsétjén a sávozott pajzs fölött kardot tartó, növekvő emberalak látszik:28 ugyanez az emberalak azonban a csatári pálos monostor számára vélhetőleg 1336 körül készíttetett úgynevezett Nekcsei-Biblia 5V . oldalán már a pajzsfőben, tehát a pajzson belül bukkan fel.2 9 A felsorolt példák közös jellemzője, hogy a nemzetségi, illetve személyes jelvényből vett motívum mindegyik esetben a királyi címerből eredeztethető, valószínűleg hivatali jelképként használt pajzsábrázolást kísér. Héder nembéli Kőszegi Henrik fia (Nagy) Henrik 1273-ban3 0 23 DL 1008. - MOL V 2 104.; BTM 64.98.; rajzát 1. Nyáiy A.: A heraldika vezérfonala i. m. VL57. sz. kép. 24 DL 90 791. - MOL V 8 650; BTM 65.1599. 25 DL 2216. - MOL V 2 11, V 2 72.; MKCs 83.; BTM 64.219, fényképét 1. Bodor Imre: Árpád-kori pecsétjeink II. Egyházi és világi pecsétek. Turul 75. (2002) 21, 37. sz. kép; DL 1537. - BTM 64.152, 64.153. 26 DL 1509. - MOL V 2 17.; MKCs 48.; BTM 64.140.; közlését 1. Nagy Imre: István országbíró és Demeter főisp[án] pecsétei. Archaeologiai Értesítő 11. (1877) 300.; Rácz Gy.: Az Ákos nemzetség i. m. 27. (3.1. sz.), 33, 2. sz. kép; fényképét 1. Bodor /.: Árpád-kori pecsétjeink i. m. 20, 35. sz. kép (hibásan azonosítva). 27 DL 2216. - MOL V 2 90.; MKCs 88.; BTM 64.224.; közlését 1. Rácz Gy.: Az Ákos nemzetség i. m. 27. (3.2. sz.). 28 DL 2794. - MOL V 2 129.; BTM 64.254. 29 Bercsényi Dezső: Nekcsei Dömötör bibliája a washingtoni Library of Congressben. Magyar Könyvszemle 66. (1942) 113-125.; Wehli Tünde: Nekcsei Demeter bibliája. In: Kódexek a középkori Magyarországon. Bp. 1986. 106. (63. sz.), X. tábla. 30 DL 846. - MOL V 2 138.; BTM 64.87.
