Századok – 2009

KÖZLEMÉNYEK - Körmendi Tamás: A magyarországi nemzetségi címerek kialakulásának kérdéséhez II/391

Körmendi Tamás A MAGYARORSZÁGI NEMZETSÉGI CÍMEREK KIALAKULÁSÁNAK KÉRDÉSÉHEZ A magyarországi címerhasználat története jelenlegi ismereteink szerint a 12-13. század fordulóján kezdődött, amikor a későbbi állami szimbólum egyik ma is meglévő eleme, az uralkodó többszörösen vágott pajzsa először jelent meg Imre király aranybullájának uersóján, illetve András szlavón herceg (a későbbi II. András) dénárjainak hátlapján.1

Az udvarbéliek maguk is igyekeztek saját viszonyaikra alkalmazni a királyi család reprezentációjának új formáját, így röviddel az Árpádok címerének első felbukkanását követő időkből már olyan pecsétek is ránk maradtak, amelyek egyes bárók és más előkelők, illetve ezek nemzetségeinek címereit hordozzák - noha igen csekély számban: a tatárjárást megelőző évtizedekből mindössze másfél tucatnyi ilyen példányt ismerünk. A fennmaradt lenyomatok szerény mennyiségét csak részben magyarázza a mongol támadás nyomán bekövetkezett forráspusztulás: valószínűleg eleve kevés effajta pecsét létezett, hiszen az országos méltóságok viselői — talán királytól nyert hatalmuk eredetének hangsúlyozása végett — a 13. század első felében (sőt, esetenként később is) még gyakran az uralkodó címeréből vett elemeket vésettek pecsétnyomójukra, nem pedig a maguk vagy nemzetségük jelvényét;2

a magánszemélyek által kibocsátott és megerősített oklevelek száma pedig a 13. században mindvégig viszonylag alacsony maradt.3

Az Árpád-kor időszakából ugyan több tucat pecsétgyűrű maradt ránk,4

jelenlegi ismereteink sze-1 Vajay Szabolcs: Az Árpád-kor uralmi szimbolikája. In: Középkori kútfőink kritikus kérdései. Szerk. Horváth János, Székely György. (Memoria Saeculorum Hungáriáé 1.) Bp. 1974. 371.; Iván Bertényi: L'apparition et la première diffusion des armoiries en Hongrie. In: Les origines des armoiries. Académie internationale d'héraldique: IIe Colloque international d'héraldique, Bressanone/ Brixen 5-9. X. 1981. Ed. Hervé Pinoteau, Michel Pastoureau, Michel Popoff. Paris 1983. 45.; Uő: Magyar címertan. Bp. 2003. 65. - Az újabb kutatások szerint Imre király szóbanforgó aranypecsétjét (s így az Árpádok többször vágott címerpajzsának első adatolható ábrázolását) a 12. század utolsó éveire (1196-1199 közé) keltezhetjük, 1. Szabados György. Imre király házassága, aranybullája. Századok 136. (2002) 347-350. 2 Csorna József: Magyar nemzetségi czímerek. In: Karácsonyi János: A magyar nemzetségek a XIV század közepéig. III/B. Bp. 1904. [reprint: Bp. 1995.; ez utóbbi oldalszámaira hivatkozom] 1147, Szentpétery Imre: Magyar oklevéltan. (A magyar történettudomány kézikönyve II. 3.) Bp. 1930. [reprint: Bp. 1995.] 145, 150.; Bertényi Iván: Középkori címerjogunk néhány kérdése. Levéltári Szemle 36. (1986: 2. sz.) 23.; Uő: Címerváltozatok a középkori Magyarországon. Levéltári Közlemények 59. (1988) 45-46.; Rácz György. Az Árpádok sávozott címere egyes főúri percséteken a XIII-XIV században. Levéltári Közlemények 63. (1992) 123-125.; Kumorovitz L. Bernát-. A magyar pecséthasználat története a középkorban. (Bibliotheca Humanitatis Historica a Museo Nationali Hungarico digesta) Bp. 1993.2 60, 67.; Bertényi /.: Magyar címertan i. m. 104. 3 Szentpétery /.: Magyar oklevéltan i. m. 149-151.; Solymosi László: Az írásbeliség fejlődése az Árpád-korban. In: Uő: írásbeliség és társadalom az Árpád-korban. Bp. 2006. 209. 4 Hlatky Mária: A magyar gyűrű. (A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Művészettörténeti és Keresztényrégészeti Intézetének dolgozatai 55.) Bp. 1938. 19-49.; Lo-