Századok – 2009

TANULMÁNYOK - Bárány Attila: Zsigmond király angliai látogatása II/319

olyan mértékben ráutalva Zsigmond támogatására, mint háborús állapotok közepette, és akkor Zsigmond is nehezebben tudta volna a saját szája íze szerint „mozgatni" a jelenlévő angol zsinati követeket. Azaz, ha úgy tetszik, kénytelen volt a katonai támogatás lebegtetését is vállalni. Zsigmond alapvető érdeke az angol szövetség fenntartása volt: neki a legfontosabb az volt, hogy az angol nemzet követei mellette szavazzanak a pápaválasztásnál. Mondhatjuk: mindenáron. Zsigmond megtett minden tőle telhetőt, hogy propagálja az angolok iránti érzelmeit: hadat is üzent Magyarország és a Birodalom nevében VI. Károlynak.20

1

Továbbá, mint római király, a választófejedelmekkel együtt megerősítette a Henrikkel kötött szövetséget; majd azt, meglepő gyorsasággal a Reichstagb&n is ratifikáltatta.20

2 Néhány angol kutató egyenesen úgy véli, Zsigmond áldozatául esett Henrik mesterkedésének, „ördögi" megtévesztő akciójának, akinek sikerült elhitetnie a királlyal, hogy Anglia mindvégig a béke pártján állott, pedig az Henriknek esze ágában sem állt.20

3

E szerint Zsigmondot Henrik marionett bábuként mozgatta, és léptette be a katonai szövetségbe.20

4

Magam nem osztom azonban e feltételezést, csak azok vélhetik így, akik nem ismerik kellően Zsigmond jellemét, politikai intelligenciáját és felkészültségét, hallatlan munkabírását és energiáját. Zsigmond királyt igen nehéz lehetett kijátszani vagy megtéveszteni, egész Európa minden ügyéről a leghamarabb neki volt tudomása, s lehet, előbb tudta, mi jár az angol király fejében, mint ő maga. A szerződés abban a vonatkozásban is Zsigmond érdekeit szolgálta, hogy Anglia elismerte a Birodalom fennhatóságának jogosságát olyan területekre, amelyeket a franciák, vagy a francia korona vazallusai tartanak jogtalanul birtokukban. Kimondva-kimondatlanul ez a burgundiak által birtokolt birodalmi hűbérekre vonatkozott, a Burgundi grófságra (Franche-Comté) és Alost-ra. Szó volt ugyan arról, hogy a Zsigmondhoz közeledő Félelemnélküli János leteszi a húbéresküt a római király kezébe e területekért, de ez még nem történt meg, s Zsigmond ezzel is nyomást kívánt gyakorolni a hercegre, akármi történjék is a továbbiakban. El akarta kerülni nyilván, hogy a herceg az angolok harfleuri győzelmét látva visszakozzon és kiegyezzen az orléans-i párttal, mint tette azt az angol fenyegetéstől tartva, Azincourt előtt. Akkor, 1415-ben, félretéve az ellentéteket, a burgundi herceg erői is a csatamezőn harcoltak V Henrik ellen. Sikerült is a herceget az angol-luxemburgi koalíció mellé állítani: októberben a calais-i tárgyalásokon letette a hűbéri esküt a kérdéses hűbérekért.205 Az angol források szinte mindegyike arról számol be, Zsigmond mennyire elégedett volt a szövetségkötéssel, s mennyire örvendett küldetése sikerének. A király olyannyira hálás volt az angoloknak, hogy az egekig magasztalta Angliát, a „dicsőség hatalmas országát" és dicsérte uralkodóját, „a becsület hercegét".206 201

1417. márc. 22., Konstanz: ZsO VI. 252. sz. 202

14 17. máj. 2., Konstanz: ZsO V 390. sz.; a Reichstag ratifikálja: 1417. máj. 24.: DRTA VII. 341. 203

Crowder, C. M. D.: Henry Y Sigismund and the Council of Konstanz i. m. 102. 204 Wylie, J. H. - Waugh, W. T.: Henry the Fifth i. m. III. 19. 205 Chronique d'Enguerrand de Monstrelet i. m. III. 166.; Wilhelm Baum: Kaiser Sigismund. Konstanz, Hus und Türkenkriege. Graz 1993. 137. 206 „For Sigesmonde the grete emperoure, / Whyche yet regneth, whan he was in this londe / Wyth kynge Herry the Vte, prince of houre, / moche glory as hym thought he founde; / A myghty