Századok – 2009

TANULMÁNYOK - Bárány Attila: Zsigmond király angliai látogatása II/319

A krónikások megemlékeznek arról, hogy Angliából „fájó szívvel távozva" Zsig­mond és kísérete — a király is saját kezűleg — latin nyelvű papírcédulákat vagy pergamentekercseket (levélkéket v. füzeteket) szórt a nép közé az utcára, ame­lyekre Angliát dicsőítő verseket írtak („Isten Hozzád, Ó, Boldog Anglia, Ör­vendj, s légy áldott és dicsőséges a győzelemben, Krisztust imádod dicséretét zengő himnuszokkal, És nemzeted angyali magasságba emelkedik általa. Ak­kor hogyan tudnálak én, aki elhagyom-e földet, Felülmúlni Téged a magaszta­lásban?").207 Ezekben Zsigmond magasztalja „a nemes, erényes, Krisztust sze­rető Angliát, mely jó és gazdag lakóiról és áldásos kormányzatáról híres; dicsőí­ti Angolhont, mint a nemesség és az erény földjét, ahol az érdemes emberi tulaj­donságok lakoznak".20 8 Anglia sem maradt adós Zsigmond laudatioját illetően: a királyt dicsőítő versek és pamfletek megemlékeznek a király „erényéről, mely bevilágítja a világot"; „szelíd uralmáról, mely oltalmat ád, nyugalmat és békét hoz népének".20 9 A canterburyi egyezség után az angol krónikások már attól sem idegenkedtek, hogy a királyt a „legfőbb jogot viselő" (summi jura gerens) uralkodónak titulálják.21 0 A canterburyi szövetség nem egy hagyományos, középkorias katonai együtt­működés, sokkal inkább már egy modern, érdekközösségre alapuló politikai alku, a hatalmi érdekszférák elhatárolása és újraelosztása alapján megkötött diplomáciai paktum volt. Egy újfajta hatalmi politika része, amely egy olyan új európai rend kialakításáért folyt, amelynek a francia befolyástól mentes, egye­sített nyugati egyház az egyik alapja. Sokban előrevetíti az újkori politikai al­kuk világát, mintha az itáliai háborúk során született volna. Lefektették ugyan, hogyan s mi módon támogatják egymást a királyságok, de Anglia ural­kodója is volt annyira realista, hogy belássa, a német király nem feltétlenül fog óriási seregeket küldeni a francia frontra az angol erőket támogatandó. Sokkal inkább volt szüksége a király politikai támogatására az európai diplomáciában: egyfajta gentlemen's agreement született, egy, a kölcsönös érdekek talaján létre­jött nagyhatalmi alku, már az újkor stílusában. Zsigmond megígérte: eltánto­rítja a franciáktól hű szövetségesüket, a genovaiakat. Zsigmond megkapta a hi­ányzó szavazatokat az angol natiotól, cserében támogatta a zsinaton a külön angol nemzet létét; s szemet hunyt a felett, hogy időközben Henrik seregei dúl-londe ... „ - Libelle of Englyshe Polycye. Political Poems and Songs Relating to English History, from Edward III to Richard III. Ed. Thomas Wright. London 1861. 158. 207 „[...] cedulis in plateis et vicis per suos dimissis, ad laudem anglorum. / Sparserunt équités per vicos atque plateas, / Haec laudam scripta, mente notanda piis." - Liber Metricus i. m. 141.; Capgrave, J.: De illustribus Henricis i. m. 120.; Gesta Henrici Quinti i. m. 156. 208 „Vale et gaude glorioso cum triumpho, / O tu felix Anglia et benedicta! / Quia quasi angelica natura (gloriosa) / Laude Christum/Jhesum adorans, es jurelaj dicta. / Hanc tibi do laudem, quam recto[e] jure mereris." - Chronicon Adae de Usk, A.D. 1377-1421. Trans & ed. Edward M. Thomp­son. London 1904. 130.; Capgrave, J.\ De illustribus Henricis i. m. 120.; Liber Metricus i. m. 141. ; „seid that this lond myght be callid a lond of grete nobley and wortines, and plenteuous of good and riche pepull, and blessid of gouernaunce, with habundaunce of alle worthi comoditeis that longon for a londe." - The English Brut, In: Kingsford, C. L.: English Historical Literature i. m. 300.; Redmayne, R.: Vita Henrici Quinti i. m. 50. 209 Liber Metricus i. m. 142. 210 Uo.

Next

/
Thumbnails
Contents