Századok – 2009

TANULMÁNYOK - Bárány Attila: Zsigmond király angliai látogatása II/319

Zsigmond maga sem hitt volna —, hogy a szövegben Zsigmond elismeri Henri­ket dei gratia Angliae et Franciae rexnek, Franciaország „jelenlegi" vagy „ideig­lenesen létező" uralkodójával szemben (rex pro tempore existens), akivel szemben jog van minden eszközzel, fegyverrel is fellépni, hogy jogigényének érvényt szerez­zen. Továbbá magyar és német uralkodóként, országai rendjeivel egyetértésben, a Birodalom választóival együtt segédkezet nyújt a frankok koronája, országa s ural­kodói jogai megszerzésében és katonai támogatást (auxilium) ad országa elfoglalá­sában {in recuperatione et acquisitione Coronae et Regni sui Franciae, ac aliorum Jurium et haereditarium suorum [...] assistemus [...] ac dabimus auxilium) fran­ciaországi ellenfeleivel szemben, most és a jövőben is.199 A Valois-k jogait nem is­meri el, VI. Károlyt bitorlónak tekinti, s kész fegyveresen fellépni, hadat indítani {arma leuare, prosequi, et procedere), a Franciaországot jogtalanul birtokló teljes Valois-ház {contra regem et Principes, Magnates de sanguine, domo, et familia Regaliae Franciae praesentes, et futuros) ellenében. Egyenes, konkrét megfogal­mazása ez egy klasszikus értelemben vett katonai szövetségnek. Ahogyan a kró­nikás is mondta, Zsigmond beleegyezik, hogy szövetségese, Henrik jogai vissza­szerzése érdekében jogos háborút indíthat az ő francia országa ellen, ahogyan Zsigmondnak is joga van háborúzni Franciaország ellen {And also shalbe lawful for Kinge Henrie [...] Kinge of England and o f F r a u n ce [...] to make warr vppon the Frenchmen for to conquer his R ealme of Fraunce. And also it shalbe lawful for Sigismund, King of Romaines [....] to make warr [...] yppon Fraunce).200 Hogyan működött ez a szövetség, illetve működött-e egyáltalán? Zsigmond teljes körű elkötelezettséget vállalt, nehéz magyarázatot találni arra, miért ment bele egy kölcsönös katonai szövetségbe, miért nem elégedett meg azzal, hogy csu­pán az egyházi unió és reform érdekében való együttműködésről, politikai part­nerségről kötnek egyezséget, nem pedig egy fegyveres kötelezettségvállalással is együtt járó szoros, perpetua alligantiat. Kérdés az, volt-e egyáltalán lehetősége Zsigmondnak másféle megállapodásra? Volt-e egyáltalán választása, hogy egy la­zább kötöttség, egyfajta érdekközösség jöjjön létre, de ne legyen kénytelen vállal­ni, hogy adott esetben seregeivel Franciaország ellen indul. Valószínűleg nem, vagy úgy vélte, olyan szorosan kell a háborúba belebonyolodó Henriket magához kötni, amilyen szorosan csak lehet. Erveit meg lehet érteni. Konstanzban az új pápa megválasztásához Anglia egyhangú, osztatlan támogatására volt szüksége. Egy formális politikai szövetkezéssel a hátában nem mert volna nekivágni a schisma megszüntetésének és a reform elindításának. Azért is kellett szorosabb­ra fűzni a szálakat, mert Canterbury után Zsigmondnak jobban megfelelt a hadi­állapot a két ország között, s csak úgy állíthatta maga mögé az angol királyt és követeit Konstanzban, ha Henriknek is szüksége van még Zsigmondra, amíg még nem ért el mindent, még nem szerezte meg a francia koronát. Ha létrejönne egy, az angol érdekeknek tetsző francia fegyverszünet, akkor Anglia nem lenne 199 A szerződésnek a Parlament által ratifikált szövegét 1. Rotuli Parliamentorum ut et petitio­nes et placita in Parliamento tempore 1278-1532 I-VI. Ed. John Strachey et al. London 1767-1777. IV 96-97.; újra megerősítik 1416. okt. 19-én: PRO Exchequer: Treasury of Receipt: Diplomatic Documents E 30/391. 200 First English Life of king Henry the Fifth i. m. 73.

Next

/
Thumbnails
Contents