Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Miskolczy Ambrus: A szabadkőművességtől a nyilvánosságig. Kazinczy Ferenc és eszmetársai a magyar magántársasági demokratikus kultúra hőskorában I/3
tudat kérdése, mely hol előlünk bujkál, hol pedig mi bujkálunk előle. Az említett monográfia szerint a Berzeviczy nevével fémjelzett militáns hungarus-tudat és a Kazinczy-féle nyelvi nacionalizmus egyfajta válaszutat jeleztek volna, és különböző okokból, elsősorban a középnemesség politikájának eredményeképpen a végzetes és embertelen nacionalizmus maga alá gyűrte a humánus nemzetek-fölöttiség programját, amelynek egyes elemei Széchenyi István politikájában még érvényesültek.10 8 Ezt az alternatíva-koncepciót többen is elutasították, igazi vitára nem is került sor, mégis az elmaradt vitát érdemes továbbgondolni, és ennek jegyében a következő kérdésekre keresünk rövid választ: milyen is volt Kazinczy nacionalizmusa? mennyire volt homogén és konzisztens ideológia a hungarus-tudat? És mi élt tovább belőle? Nem kétséges Kazinczy nacionalizmusa modern nacionalizmus. 1808-as tübingai pályaművében a modern nemzet víziója jelenik meg. A Társadalmi szerződés egykori fordítója gondosan kerülte a citoyen lehetséges magyar megfelelőit, viszont mégis olyannal élt: hazafi, és ennek szinonimájával: magyar. Azt hangsúlyozta, hogy a „szláv, román és német magyarok" magánügyeikben élhetnek a nyelvükkel. „Az elzászi Strassburgban családi körében németül beszél és a francia emigráns Berlinben németül, de az előbbi francia, az utóbbi német, amikor a nép tagjaként jelenik meg," mert „egy népnek csak egyetlen civilnyelve lehet", mármint államnyelve. Kazinczy agitációs technikái is Rousseau lengyel alkotmánytervére épülnek: „Önálló nyelv, ruha, szokások, intézmények a nemzeteknek bizonyos önérzetet adnak, és ez nemes büszkeséget sugall, ami el tud fajulni, mint minden emberi dolog," de „a bűnök seregéből ez áll a legközelebb örök urához, az erényhez".109 Időnként ő maga is tett olyan megjegyzést, amely átlépte a jó ízlés határát, de alapvetően arra törekedett, hogy a nemzeti partikularizmust egyetemes értékekkel egyesítse, és ezzel oldja fel a nacionalizmus antinómiáit. Rousseau a nyelvi problémával, mint elvont civilizációs problémával szembesült. Lengyel és korzikai alkotmánytervében a nyelv szó elő sem fordul. Kozmopolitizmus ellenes Európa-kritikájában viszont már igen: „A romlott európaiak nyelvei nem is alkalmasak a szabadságra, „díványon való hancizáshoz készültek" — írta a nyelvek eredetéről szóló értekezésében. Ennek utolsó mondata azonban a nyelvi nacionalisták hitvallása is lehetne: „Márpedig azt mondom, hogy olyan nyelv, amelyen nem tudjuk magunkat megértetni az összegyűlt néppel, szolganyelv, lehetetlenség, hogy egy nép nem szabad legyen és ezen a nyelven beszéljen."11 0 Partikularizmus és univerzalizmus problémáját pedig így oldotta meg: „Ha Négerország valamely népének főnöke lennék, kinyilvánítom, hogy az ország határán bitófát emeltetnék, amelyre azonnal felakasztatnám az első európait, aki be merne hatolni, és az első állampolgárt, aki ki akarna menni."11 1 108 Csáky: Von der Aufklärung, 159-169. 109 Kazinczy Ferencz tübingai pályaműve, 68-69., 72. 110 Jean-Jacques Rousseau: Essai sur l'origine des langues. 1781. 63-64. http://www.uqac.uquebec. 111 Dernière réponse de J.-J. Rousseau de Genève au discours de M. Bordes, académicien de Lyon. Jean-Jacques Rousseau: Discours sur les sciences et les arts. Question proposée par lAcadémie: „Si le rétablissement des sciences et des arts a contribué à épurer les mœurs." Discours qui a remporté le prix de lAcadémie de Dijon en l'année 1750. 67. http://hibliotheqt.ie.uqac.uquebec
