Századok – 2009
TANULMÁNYOK - Bárány Attila: Zsigmond király angliai látogatása II/319
birtokát.164 A formálódó franciaellenes szövetségben a hollandi-hennegaui gróf lehetett a Luxemburgok németalföldi politikájának egyik fő támasza. Zsigmond már Angliából úgy rendelkezett, elutazása után követei keressék fel a grófot Hennegauban, hogy részletekbe menően vitassák meg a Luxemburg-Wittelsbach együttműködés későbbi részleteit.16 5 Zsigmond azért is bízott még mindig a gróf közvetítésében, mert az ő szavára adott az orléans-i párt is. Vilmos maga mind Armagnac-, mind burgundi kapcsolatokkal is bírt, Burgundi Jánosnak a sógora volt (felesége Margit volt, Merész Fülöp leánya), János touraine-i hercegnek, a trónörökösnek pedig az apósa.166 Mi több, Vilmos unokabátyjával, VII. (Szakállas) Lajos ingolstadti bajor herceggel igen szoros kapcsolatban állott, aki a francia belpolitikában is nagy tekintéllyel bírt. (O volt a királyné, Bajor Izabella fivére; Anne de Bourbonnal kötött házassága révén pedig a Capet-Valois-házba is bejutott; 1416-ban rá bízták a dauphin, János, Touraine hercege nevelését.) Vilmos jól használta ki burgundi kapcsolatait, és feltehetően Zsigmond megbízásával, vagy legalábbis tudtával, találkozott angliai útja előtt Félelemnélküli János herceggel saját zeelandi birtokán, Biervlietben.167 Vilmos megérkezésével újra felcsillant a megegyezés esélye: talán a Wittelsbachok és Bajor Izabella királyné tekintélyét latba vetve az orléansi-ak beleegyeznek Harfleur ostromának feladásába és fegyverszünetet kötnek. Zsigmond még június elején is egy kissé reménykedve nyilatkozott. A zsinatnak azt írta: „sokat fáradozik, hogy békét hozzon létre VI. Károly francia és V Henrik angol király közt", s arra szólította fel a követeket, hogy „visszatértéig halasszák el a fontos kérdések eldöntését", és reményét fejezte ki, hogy „most már, hogy Vilmos bajor herceg megérkezett, a tárgyalások hamarosan befejeződnek".168 Június végén a zsinat már kevésbé optimistán, de diplomatikusan válaszolt: a sorok között olvasva sejthetjük, nem bíztak a megegyezésben.16 9 A harfleuri rendezési tervet az angol fél sem fogadta el, hiába munkálkodott immár közösen Zsigmond és Vilmos herceg, a kísérlet rövid úton kudarcba fulladt. Hollandi Vilmos mégis kimozdította a holtpontról a fegyverszüneti tárgyalásokat: jelenléte erősítette az addig egy szál magában küzdő Zsigmond békepártját, és egy olyan alternatívát kínált a franciáknak, hogy a kompromisszumra képtelen Armagnac-kormányzat megkerülésével is keressék a megegyezés lehetőségét. A harfleuri terv kudarca után a király és a bajor herceg a Towerben ra-164 Nagybátyjuk, Vencel brabanti herceg feleségének, Johannának 1406. évi halála után szállt a hercegség Vencel cseh királyra. 1415-ig viszont a Luxemburgok vitában álltak Antal burgundi herceggel, aki felesége, Luxemburg Erzsébet (Zsigmond öccsének, János görlitzi hercegnek a leánya) révén igényt formált Brabantra. Antal azincourti halála után viszont újra felcsillant a remény, hogy Zsigmond megszerezze Brabantot, 1. Hoensch, J. K.: Kaiser Sigismund i. m. 177., 186. 165 Bátori István követségére 1. 1416. júl. 23., Prága: ZsO V 2114. sz. - Brabant Zsigmondra ruházásának a híre csak a bajor herceg távozta után érkezhetett Angliába, ezért volt szükség, hogy egy újabb követ induljon Hollandi Vilmoshoz (ZsO V 1946. sz.). 166 János dauphin nevelését is Vilmos hercegre bízta Bajor Izabella királyné. 167 Allmand, C. T.: Henry V i. m. 106. 168 1416 j^n 2., Westminster: ZsO V 1946. sz.; Zsigmond jún. 4-én, két nappal ezután még optimistábban fogalmazott (1416. jún. 29.: ZsO V 2067. sz.). 169 i4ig jún. 25., Konstanz: a konstanzi zsinat Zsigmondhoz: „Dicsőségére fog válni, ha az óhajtott békét VI. Károly francia és V Henrik angol király közt létre tudja hozni" - ZsO V 2056. sz.
